A tudósok reményei szerint e kísérlet segítségével lehetséges lesz megérteni, hogy milyen folyamatok zajlottak a világegyetem létének kezdeti pillanataiban. Az eredményről a Nature Physicsben jelent meg tanulmány.

A CERN ALPHA-kísérletében (Antihydrogen Laser Physics Apparatus) részt vevő fizikusok novemberben vákuumban állítottak először elő 38 antihidrogén-atomot, amelyek az "átlagos" hidrogénatomok ellentételei. Azokat 0,2 másodpercen át életben tudták tartani. Az antianyagcsapda hatékonyságát most oly módon javították, hogy az antihidrogén-atomokat lehűtötték, hőmérsékletük alig 0,5 Celsius-fokkal haladta meg az abszolút nulla fokot (abszolút nulla a Celsius-skálán -273,15 fok). A módszernek köszönhetően a teamnek sikerült körülbelül 300 antihidrogén-atomot csapdába ejteni, amelyek több mint 15 percen át megmaradtak.

AP

Mint Jeffrey Hangst, az ALPHA-kísérlet szóvivője rámutatott, az antihidrogén-atomok élettartamának meghosszabbítása azt jelenti, hogy a kutatóknak elegendő idejük marad tulajdonságaik vizsgálatára és a "közönséges" hidrogénatomokkal való összehasonlításra. A tervek szerint a továbbiakban a fizikusok lézerrel és mikrohullámokkal "bombázzák" majd az antihidrogén-atomokat.

Hangst kiemelte, hogy az antihidrogén természetének megértése segít megoldani az univerzum egyik legnagyobb rejtélyét: mi a különbség az anyag és az antianyag között, amelyek töltésüket kivéve teljesen azonosak, így megsemmisítik egymást, amikor találkoznak. Az elméleti fizikusok szerint ugyanis az ősrobbanás után egyforma mennyiségben képződött az anyag és az antianyag. Az antianyag azóta eltűnt: a világegyetem anyagból áll."Az univerzum fele eltűnt, és fogalmunk sincs arról, hogy ez miért és miként történhetett meg" - fogalmazott a szóvivő.