Melyik bogárnak a leghosszabb a feje és a nyaka? Melyik a világ leghosszabb rovarja? És melyik a leglaposabb? Ezekre a talányokra is választ ad a német P.M. Magazin legfrissebb összeállítása, amelyet kiegészítettünk néhány magyar vonatkozású tudományos eredménnyel és érdekességgel is. 

A zsiráfnyakú bogár

Az eszelényfélék, illetve levélsodrófélék közé tartozó Trachelophorus giraffa, amelyet zsiráfnyakú bogárnak is nevezhetünk, különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Egyrészt a rovarvilág leghosszabb fejét mondhatja a magáénak: a hímek 10 milliméter hosszú feje a teljes testméretükhöz (25 milliméter) képest óriási. Ehhez még járul egy hét milliméter hosszú nyak is ráadásul. Mindez a bólogatáshoz szükséges. A bólogatás pedig a küzdelemhez, amelyet a hímek folytatnak a nőstények megszerzéséért. Egyfajta szarvasviadal ez: aki hosszabb nyakával és fejével legyőzi a másikat, az párosodhat az összecsapás végén – legalábbis a madagaszkári zsiráfnyakúak között.

Zsiráfnyakú bogár

Wikipedia

Az aranybogár

„Arany bogaram” – a hazai mondást nem biztos, hogy ismerik Latin-Amerikában. Sőt még a nálunk is előforduló aranyos rózsabogarat sem téveszthetjük össze a Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben élő, még feltűnőbb, hasonló „aranybogárral”, amely fémes csillogásával hívja fel magára a figyelmet. Jóllehet a rovarok nagy része inkább az álcázásban jeleskedik, ez a feltűnő lény sajátos módon „olvad bele” környezetébe. Egyes szakértők szerint éppen a csillogó napsütésben vakítja el ellenfeleit - fémes tükröződésével. Mások szerint a napfényben, verőfényben szintén csillogó vizes falevelek között ügyesen bújhat meg az „aranyos” bogár. Az biztos: az evolúció során nem „gyomlálódott ki” ez a faj. Magyar tudósok is vizsgálták a csillogó kitinpáncél titkait: megfelelő polárszűrővel nézve ugyanis a hazai rózsabogarak elfeketednek, a trópusi csillogó-villogó bogarak viszont a cirkuláris szűrőn is tovább tündökölnek, például zöld színűkkel.

Imádkozó sáska

A magyarul imádkozó sáskának hívott állat valójában nem is sáska, hanem a fogólábúak (Mantodea) rendjébe tartozó rovarok közé sorolhatjuk őket. A Mantidea családba tartozó állat görög-latin rendszertani neve: Mantis religiosa. A mantis jóst jelent, míg a másik szó pedig az ízeltlábú „vallásosságára” utal. Annyira azért nem is „vallásos” ez az ízeltlábú, a nőstény ugyanis felfalhatja hímet párzás után, de akár a nemi aktus közben is (a hím gyakran akkor is folytatja a párzást, ha feje vagy más testrészei már hiányoznak) - írja a Wikipedia.

Imádkozó sáska

HVG gyűjtemény/háttérképek.hu

A P.M. Magazin szerint az imádkozó sáska különlegessége, hogy „gyilkos” karmai vannak, amelyek nemcsak hatalmasak, hanem tüskések is. Valójában egy „fogókészüléket” alkotnak meghajlított első lábai, amelyek tényleg imádkozó pózt kölcsönöznek az állatnak. A „gyilkos” ragadozó egyébként nála nagyobb zsákmányállatokat, így békákat, gyíkokat és egereket is el tud pusztítani, de elsősorban más rovarokkal táplálkozik.

Egy namíbiai gyászbogár

A németül „Schwarzkäfer”-nek („feketebogárnak”) nevezett, a gyászbogarak közé sorolt namíbiai rovarok a túlélés művészei. A száraz sivatagokban is képesek életben maradni, ahol víznek szinte nyoma sincs. Különleges technikájuk révén mégis folyadékhoz tudnak jutni. Mintegy kétszáz fajuk él Délnyugat-Afrikában, ahol éjjelente a tenger felől a homokdűnékre ereszkedő ködben gyűjtik össze az éltető nedvességet. Hátsó részüket felemelve, szárnyukat és testüket kitárják, hogy a ködcseppek arra rátelepedjenek. Testfelületük kicsiny rovátkáiban ezután lefelé csordogálnak ezek a cseppecskék, amelyek pontosan a gyászbogarak kitárt szájába érkeznek.

A leghosszabb rovar világon

A P.M. Magazin szerint 2008-ban fedezték fel azt a botsáskát, amely a jelenleg ismert leghosszabb rovar a világon. A Phobaeticus chani elnevezésű ízeltlábú egyik példányát a londoni Természettörténeti Múzeumban őrzik. A teljesen kinyújtott lábakkal 567 milliméteres hosszúságú, vagyis több mint félméteres állat teste is „imponálóan” hosszú: 35,7 centis. A Wikipedia szerint az állatot egy malajziai amatőr természetbúvár, Datuk Chan Chew Lun után nevezték el. Egyelőre mindössze hat példánya ismert, ami nem véletlen, hiszen Borneó szigetének Sabah államában, az őserdők mélyéről került elő ez a néhány ritka egyed.

Mormolyce Phyllodes - a leglaposabb bogár

Wikipedia

A leglaposabb bogár

A világ leglaposabb bogara a Thaiföldön, Malajziában és Indonéziában élő futóbogárféle, a Mormolyce Phyllodes, amely néhány egymásra rakott bélyegnél is alig vastagabb. A futrinkafélékhez tartozó ízeltlábú nem véletlenül ilyen lapos, hiszen elhalt fák kérge alatt rejtőzik, és a legkisebb résekbe, hasadékokba is be tud így jutni.

Melyik a világ legnagyobb bogara?
 
Nem említi a P.M. Magazin a világ legnagyobb bogarait, hiszen ezekről megoszlik a szakértők véleménye. A Titanus giganteus nevű óriáscincér például 15 centiméteresre nő meg általában, akadt már 16,7 cm-es is Dél Amerikában – a VadonRege blog szerzője szerint. Ez tehát a bogarak között a leghosszabb – hiszen a korábban említett botsáska a rovarok közé tartozik, de nem bogár. Egy másik forrás szerint ugyanakkor leírtak már egy 22,8 centis Titanust is – erről csak írásos adat található, J.G. Wood által. De vannak, akik egy másik, 30 centis lárvára esküsznek a legnagyobbként: ez azonban a Macrodontia cervicornis egyik példánya is lehetett akár, de a Dynastes hercules, egy hatalmas herkulesbogár is versenyben lehet a világ legnagyobb bogara címért… Ezt a címet azonban a góliátbogár (Goliathus regius) is követeli magának, amely valószínűleg a legsúlyosabb bogár is egyúttal a világon. A ganajtúrófélék családjába tartozó ízeltlábú mérete és tömege is lenyűgöző: Afrika trópusi erdőiben él, ahol fák nedveivel és gyümölccsel táplálkozik. A felnőtt góliátbogárhímek elérik a 60–110 millimétert is, a nőstények 50–80 millimétert. A lárvák tömege 80–100 gramm lehet, ám a kifejlett példányok csak fele olyan nehezek.

A nagy szarvasbogár hímje - és a hatalmas rágó

Wikipedia

A legnagyobb magyar bogár

A Magyarországon élő legnagyobb bogarak a szarvasbogárfélék, ezek közül is a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). Hímjei 3-8 centiméteres nagyságúak lehetnek, de akár 10 centisre is megnőhetnek. A nőstények lényegesen kisebbek (2,5-5 cm nagyságúak). A hímek rágója, "szarva" erősen megnagyobbodott, fogazott és/vagy elágazó, szerepe a párzást megelőző vetélkedésben van. Vagyis a szarvasbogár rágója a hasonló okokból fejlődött ki ilyen nagyra, mint a bevezetőben már említett zsiráfnyakú bogarak feje és nyaka.

A Vadonleső aloldalán be is lehet jelenteni, ha valaki szarvasbogarat észlelt Magyarországon.