A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó csillagmaradványok, átmérőjük csak néhány kilométer. Anyaguk olyan tömör, sűrű, hogy mindent magukhoz vonzanak és magukba szívnak, ami a közelükbe repül - közölte a Genfi Egyetem. Enrico Bozzo kutató és munkatársai egy ilyen "falánk" csillagot figyeltek meg. Az aprónak számító égitest egy sokkal nagyobb csillag körül kering, amely csillagszél formájában gázokat lök a világűrbe. Hogy mi történik egy ilyen gázkitörés alkalmával, a tudósok az Astronomy & Astrophysics cím szaklapban mutatják be. Megfigyelésüket az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton nevű röntgencsillagászati műholdjával végezték. 

A nagy csillag hatalmas gázfelhőjének egy része találkozott a neutroncsillaggal, miközben röntgensugár szabadult fel. A röntgenerupció mintegy négy órán át tartott és tízezerszeresére növelte a neutroncsillag sugárzását.  A gázfelhő kiterjedése nem kevesebb mint 16 millió kilométer volt, tehát négyezerszer nagyobb, mint a Hold átmérője, bár a becslések szerint súlya ezerszer kisebb. A szakértők szerint különlegessége, hogy a gázbuborék nagy csomókból áll, nem pedig homogén, mint más csillagok csillagszele.