A KPMG szerint minél nagyobb szerepet kap az atom az energiatermelésben, annál költséghatékonyabb az erőforrások előteremtése. Elismerik, hogy a fukusimai katasztrófából okulva az atomenergia biztonsági kockázatai mindenképpen mérlegelendők, ezzel együtt úgy látják a gazdasági szempontok egyértelműen a nukleáris erőművek mellett szólnak.

Számba véve a szénhidrogén alapú energiaforrások helyettesítésére rendelkezésre álló lehetőségeket, megállapítják: közép távon az energia előállításának legolcsóbb formája a lebomlott növényi és állati maradványokból képződött fosszilis tüzelőanyagok (főként szén, gáz, olaj) elégetése, ez azonban káros anyagok (például szén-dioxid) keletkezésével jár.

Az úgynevezett dekarbonizációt segítő energiatermelési formák, amelyek csökkentik a szén-dioxid káros kibocsátását közül a víz, a szél, a biomassza, a tenger (dagály), a nap és az atom tulajdonságait kihasználó lehetőségeket emeli ki a szervezet.

Azonban megállapításuk szerint a vízenergia nagyszabású előteremtése a legtöbb országban korlátozott, a tengeri áramellátásnak pedig nincs kialakult technológiája. A biomassza képtelen jelentős mennyiségű villamos energia előállítására, a napsugárzás felhasználása pedig igen költséges, és nagyban függ a földrajzi adottságoktól is. A két legazdaságosabb forma közül a KPMG számítása szerint az atomenergia költsége 55-100 angol font megawattóránként, míg a szélenergia esetében 130-200 angol font. Noha egy atomerőmű felépítése hatalmas tőkét és akár 7-10 évet is igénybe vehet, egy ilyen létesítmény 60-80 évig is működhet, és ezen időszak során a működtetési költségei igen alacsonyak. Így a nukleáris energia a jövőben nagy valószínűséggel a legolcsóbb energiatermelési formává válik, különösen azt tekintetbe véve, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ára minden bizonnyal emelkedni fog - vélik a tanulmány szerzői.

Mindezek alapján a KPMG meglátása szerint a felelős kormányzatoknak mindenképpen el kell gondolkodniuk azon, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a nukleáris erőművekre.