Oliver Ryder, a San Diegó-i állatkert genetikusa, a tanulmány egyik vezetője közleményében hangsúlyozta, hogy az őssejt-technológia bizonyos fokú reményt nyújt azoknak az állatoknak a megmentésére is, amelyek már teljesen kiszorultak életterükről.

Ilyen állat például az északi fehér orrszarvú, egyike a két első állatnak, amelynek őssejtjei bekerültek az új bankba. Ebből az állatból mindössze hét példány maradt meg, valamennyi fogságban él, közülük kettő a San Diegó-i állatkertben. Ezen kívül a mandrill (Mandrillus leucophaeus) nevű főemlőstől is hoztak létre őssejteket. A mandrill fogságban gyakran szenved diabéteszben, így tanulmányozható rajta a számos embert érintő betegség.

Ryder csoportja korábban több mint 800 állatfaj bőrsejtjeit és más szöveteit gyűjtötte össze, és tárolta fagyasztva. 2006-ban vették fel a kapcsolatot Jeanne Loring professzorral, a La Jolla melletti Scripps Kutatóintézet munkatársával, akivel megegyeztek arról, hogy létrehoznak egy őssejtek előállítására és tárolására alkalmas biobankot. Mostanra kellően fejlett lett az a technika, amellyel felnőtt testi sejtekből kiindulva pluripotens őssejteket tudnak előállítani a szakemberek, ezt kezdték el  alkalmazni a veszélyeztetett állatok esetében is.

AP

Ryder és Loring hosszas kísérletezés után rájött, hogy az orrszarvúnál és a mandrill esetében ugyanazok a gének indították el az átalakulást, mint az emberi sejteknél. A folyamat azonban még nem eléggé hatékony, a kísérletek szerint egyszerre csak néhány őssejt hozható így létre, ám éppen elég ahhoz, hogy  megnyílhasson az állati őssejtbank. A tanulmányt a Nature Methods című szakfolyóiratban ismertették.