Több szempontból is különleges a mostani fellövés: egyrészt az először 1966-ban fellőtt Szojuz űrrakéták történetében most indítottak az elsőt  útra a Föld nyugati feléről. Másrészt a rakéta fedélzetén földkörüli pályára jut az első közös európai infrastruktúra beruházásként megvalósuló Galileo-EGNOS navigációs rendszer első két a végleges rendszer részét képező műholdja. A rendszer két korábbi kísérleti műholdját öt évvel ezelőtt másfél év előkészítés után lőtték fel. A projekt első szakasza azonban összesen 18 műholdból áll.

Ezek közül a mostani két IOV (In-Orbit Validation) műhold pályára állítását két további követi jövő évben a tervek szerint. “Utóbbiak startjának pontos dátuma még nincs meg, de reményeink szerint jövő nyáron azokat is feljuttatjuk ” - mondta Paul Weissenberg, az Európai Bizottság vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóságának igazgatóhelyettese. A Német Astrium és az olasz Thales Italy cégek által gyártott első négy szatellit aztán segít betájolni a navigációs rendszer elindulásához szükséges további 14 műholdat.

AP

Az Unió annyira büszke megkésett gyermekére, hogy Antonio Tajani közlekedésügyekért felelős biztos személyesen utazott Francia Guyanára, hogy Kourouból kövesse az eseményeket. Eközben az Európai Parlament brüsszeli épülete előtti Esplanade téren interaktív játékokkal várták az érdeklődőket és kivetítőn élőben volt követhető a fellövés.

Az Európai Űrkikötő kouroui bázisáról az űrbe jutó műholdakkal azonban - elsősorban a tagállamok közti alkudozás és az eredeti PPP-finanszírozási forma kudarca után - jelentős késésben van a globális navigációs versenyben az Unió. Az Egyesült Államok legismertebb és legtöbbet használt GPS rendszerét a 90-es évek óta civil célokra is bárki használhatja.

Az ígéretek szerint a legalább a Galileo-EGNOS pontosságát és technológiai fejlettségét hozó GPS következő generációjának, a GPS III-nak a műholdjait a tervek szerint 2014-ben kezdik orbitális pályára állítani. Az oroszok GLONASS rendszere idén év eleje óta az egész országot lefedi és egy friss bejelentés szerint immár az egész glóbuszon fogható jelet biztosít az űrbe juttatott 24 műholdjával, amelyeket 2007 óta szintén nem csak katonai célra lehet használni. Eközben Kína az év végén fellövi hetedik szatellitjét és ezzel az egész ázsiai kontinenst lefedi. További terveik közt szerepel a BeiDou2-Compass néven futó rendszer 2020-ig globálissá történő bővítése.

Augusztusban volt egy kudarc

Európa - pontosabban a franciák - már 2003-ban megállapodást kötöttek az oroszokkal, hogy Szojuz rakéták juttatják földkörüli pályára az európai navigációs infrastruktúrát. Azóta a Szojuz rakétákat a 3,2 tonnás hasznos teher célba juttatására alkalmassá alakították át európai kilövő vállalat, az Arianespace szükségleteinek megfelelően. Az üzlettől Moszkva és az Unió is hasznot vár: az előbbi több tíz millió dolláros bevételtől reméli, hogy segít finanszírozni saját űrprogramját, míg a kouroui bázis használatától költséghatékonyságot vár Európa.

Jean-Yves Le Gall az Arianespace ügyvezetője nemrég a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a Szojuz lehetővé teszi a Galileo-EGNOS közepes méretű műholdjainak feljuttatását, amiket az Ariane-5 európai rakétákkal nem tudnának megtenni. Másrészről jelentősen csökkenthető a fix költségek egy kilövésre jutó része, mert a nagy számú fellövés közt hatékonyan oszlanak majd el azok.

Az európaiak annak ellenére bizakodóak, hogy augusztusban kudarcba fulladt egy űrhajósok nélkül az űrbe induló Szojuz rakéta fellövése. Ennek ellenére az 1776. kilövésén túl lévő széria az űrhajózás történetének legsikeresebb szériája. Az oroszok szerint ráadásul a most kilőtt űrrakéta nem ugyanabból a gyártási sorozatból való, mint az nyáron felrobbant volt. Az utóbbiból azonban sajtóértesülések szerint kettő is sorakozik Francia Guyanán a soron következő kilövésékre várva. Ezek felső részeit ezért visszaküldik Oroszországba felülvizsgálatra, illetve szükség esetén javításra.

Folk György/Brüsszel