Az Űrkutatási hírek című lap főszerkesztője szerint a szonda Föld körüli (elliptikus) pályájának magasságát tekintve a szerkezet automatikája maga korrigálja a repülést. Az utóbbi három napban ugyanis 6 és fél kilométert ereszkedett az űreszköz, így jelenleg 339,5 kilométeres magasságon van, viszont Föld közeli legkisebb magassága, amelynek csökkenni kellett volna, 208 kilométerrel nőtt. Ez csak úgy lehetséges, hogy a szonda időről-időre önállóan bekapcsolja a hajtóműveit, azaz a Fobosz-Grunt úgymond önálló életet él, azaz műszakilag él, csak nem tud "beszélni" - véli Igor Liszov.

Az űrben repülő eszközök számára a 180 kilométeres magasság a kritikus szint, ha ezt elérik, onnan mindenképpen a zuhanás jelentősen felgyorsul és az űreszközök irányíthatatlanná válnak. 

Az orosz űrszondát szerdán lőtték föl Bajkonurból Zenit típusú rakétával, amely Föld körüli pályára juttatta az űreszközt, de ezt követően a földi irányítás nem tudta felvenni vele a kapcsolatot, hogy bekapcsolja a manőverező egységet, így a szonda nem indult el a Mars felé.

Az orosz űrközpont szakemberei azóta sem hagytak fel a kapcsolatfelvételt célzó próbálkozásokkal, bár egy név nélkül nyilatkozó szakember szerint már igen kevés az esély arra, hogy "felélesszék" a szondát.

Bajkonuron most a nemzetközi űrállomásra induló egység, a Szojuz-TM-22-es űrhajó hétfői fellövésére készülnek, amely két orosz és egy amerikai űrhajóst visz majd a nemzetközi űrállomásra.

Az űrkutatási szakember elképzelhetőnek tartja, hogy a fellövés után az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz bejelenti a Fobosz-Grunt elvesztését. A szonda azonban még két hónapot is keringhet a Föld körül.

1996 óta az orosz űrkutatás most először próbálkozott ismét űrszondát eljuttatni a Mars felé. Tizenöt évvel ezelőtt kudarccal végződött a kísérlet.