Az Egyesült Államok élelmiszerügyi hatósága, az FDA októberben engedélyezte az úgynevezett DNS-vonalkódot a tengeri élelmiszerek felcímkézésére, hogy megelőzzék a helyi és import hamisítványok terjedését. A DNS-vonalkód olyan standardizált genetikai ujjlenyomat, amely alkalmas a fajok azonosítására, és a szokásos bolti vonalkódokhoz hasonlóan megfelelő eszközzel leolvasható.

David Schindel, a Smithsonian Intézet kutatója, Az Élet Vonalkódja elnevezésű konzorcium egyik vezetője elmondta, hogy megbeszéléseket kezdett a vendéglátóipar és a tengeri élelmek forgalmazóinak képviselőivel a vonalkódtechnika hasznosításáról, hiszen a módszerrel igazolhatnák a különlegességek eredetét. Schindel szerint nincs szükség minden egyes hal DNS-tesztjére, ez a megoldás gazdaságilag sem lenne életképes, ám érdemes lehet elemezni a szállítmányokból vett mintákat.

Az Élet Vonalkódja projekt hosszú távú célja, hogy a Földön élő valamennyi faj azonosítására alkalmas digitális adatbázist hozzanak létre, csökkentve ezzel a fajok azonosításának idejét és költségét. Ez nemcsak a természetvédelemben lenne hasznos, de az emberi egészségre veszélyes fajok számontartásában is. A projektben a világ csaknem ötven országa vesz részt, eddig 167 ezer faj DNS-vonalkódját gyűjtötték össze.