Tragédiához vezethet, ha a kiérkező mentő néhány percen belül nem értesül az eszméletlen beteg kórtörténetéről. De az sem jó megoldás, ha egy páciens egészségügyi adataihoz boldog-boldogtalan hozzáfér. Magyarországon egyelőre sem központi adattárolásra, sem személyes egészségügyi kártyára alapuló országos rendszer nem működik. A fejlesztési lehetőségekről folynak az egyeztetések, ám sajnálatos tény, hogy a továbblépést a szűkös anyagi lehetőségek erőteljesen hátráltatják.

Magyarországon törvény szabályozza az egészségügyi adatok kezelését, ugyanakkor még nincs kialakítva egy szabályrendszer az egészségügyi adatok központi elektronikus tárolására, nyilvántartására, kezelésére, továbbítására. Az egészségügyi adatok magukban foglalják az orvosi diagnózisokat, leleteket, a kórtörténetet, valamint egyéb, a megbetegedés körülményeire vonatkozó információt, ezenkívül tartalmazhatnak genetikai információt is. Rendkívül érzékeny, a teljes lakosságot érintő adattömegről van tehát szó.

Az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény több ponton nem veszi figyelembe az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1997-ben elfogadott R(97) No. 5. számú ajánlást. Az ajánlásban alapelv például, hogy az orvosi adatokat harmadik fél számára csak az adott páciens gyógykezelése céljából, egyébként pedig csak akkor szabad továbbítani, ha abba az érintett beleegyezik. Beleegyezés nélküli adattovábbítás csak bűnüldözési, bűnmegelőzési, honvédelmi, nemzetbiztonsági célból történhet, vagy harmadik személy életfontosságú érdekében. Ennek alapján felmerülhet a kérdés, hogy orvosi konzílium esetén feltétlenül szükséges-e a beteg személyazonosságának feltárása. Az ajánlásból következik az is, hogy a beteg akarata ellenére még hozzátartozói sem kaphatnának információt a betegségéről.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a magyar törvény helyesen alkalmazza-e a szóban forgó alapelveket. Szintén heves viták tárgya, hogy a jelenlegi forráshiányos időben milyen lehetőségek vannak az egészségügyi adatok biztonságos elektronikus tárolására, kezelésére, illetve az egyes intézmények mennyire élnek a lehetőségekkel.

A hazai helyzetről részletesen olvashat a Computerworld cikkében.