A weboldallal, saját szoftverrel vagy alkalmazással rendelkező cégek folyamatosan új lehetőségek után kutatnak. Így sokan próbálkoznak ma már keresőoptimalizálással, de látniuk kell, hiába költenek sokat a marketingre, optimalizálásra, Facebookra, ha a hozzájuk érkező látogatókkal nem tudnak mit kezdeni.

Az oldalak, alkalmazások csak technikailag készek a vevők, felhasználók rohamára, mert működésük suta és ügyetlen. Gondoljunk csak arra, hogy kinek van kedve egy olyan boltban vásárolni, ahol a termékek rend nélkül be vannak hányva a polcok közé, az eladók személyes adataink után érdeklődnek, de ugyanakkor magunkra hagynak problémáinkkal. A helyzetet kiválóan ragadja meg a Google vicces, a valóságot nagyon jól ábrázoló videója is.

A problémára van megoldás: ahogy építészeket is alkalmazunk egy ház megtervezéséhez, és nem szabadítjuk rá az üres telekre a kőműveseket, úgy a weblapoknál is megfelelő szakemberekkel érdemes terveztetni, hogy a nagy ötlettől a kivitelezésig nyúló szakadékot áthidalhassuk. Természetesen felmerülhet a kérdés: miért éri meg egyáltalán jobb weblapokat készíteni? Ki lesz ezért hálás?

A felmérések szerint, ha tervezünk, az igen gyorsan visszahozhatja a befektetett pénzt, akár 1-2 hónap alatt. Az egyik legismertebb használhatósági szakember, Jakob Nielsen kutatása szerint átgondolt áttervezéssel 83%-ban hatékonyabbá tehetjük az oldalunkat, amelynek a legfontosabb mércéje a konverzió vagy más a számunkra kiemelkedően fontos tevékenység hatékonyságának a növekedése, mint pl. az hogy többen használják belső informatikai rendszerünket, kevésbé terhelik a dühös felhasználók a telefonos ügyfélszolgálatot, vagy egyszerűen csak szívesebben használják az emberek az oldalunkat, alkalmazásunkat.

Dr. Susan Weinschenk nyomán pedig azt is tudjuk, hogy minden hiba kijavítása százszor annyiba is kerülhet, mintha időben gondolkodtunk volna, és tervezünk. Ezt a drasztikus hatékonyságnövekedést már akkor is elérhetjük, ha csak a költségvetésünk 10%-át költjük tervezésre. 10%-ért 83% növekedés nem is olyan rossz üzlet, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fejlesztési időink is rövidülni fognak.

Ha valaki még kételkedik abban, hogy egy kis gondolkozással mennyi pénzt lehet keresni, az ismerje meg Jared Spool történetét arról, hogy egy gomb megváltoztatásával hogyan hoztak 300 millió dollárt az amazon.com-nak. Nem tettek mást, mint felismerték, hogy a felhasználók nagyon nem szeretnek regisztrálni. “Nem azért vagyok itt, hogy kapcsolatot építsek ki, egyszerűen csak venni szeretnék valamit” – mondta az egyikük. Spoolék ezután a "regisztráció" feliratú gombot "folytatás" feliratúra cserélték. Így a felhasználóknak ugyanúgy be kellett írni a vásárláshoz szükséges adataikat, de azt nem előzetes, hosszadalmas regisztrációs folyamatként élték meg, hanem a vásárlás természetes részeként. Ez az egyetlen módosítás már a következő héten 45 százalékos bevételnövekedést eredményezett, egy hónap alatt 15, egy év alatt 300 millió dollár pluszt hozva.

Konkrét példa: van egy webshopunk...

De nézzünk meg egy konkrét példát is, hogy miképp lehet javítani a hatékonyságon. Van egy webshopunk. Szeretnénk többet eladni. Költünk hirdetésre, jönnek is emberek, de azt látjuk, hogy még a kosárra kattintókból is csak 50 százalék jut el a megrendelés elküldéséig. Ilyenkor leülünk, terveket, ún. drótvázakat készítünk arról, hogy hogyan lehetne a vásárlási űrlap kitöltési menete barátságosabb, gyorsabb, kevésbé agresszív.

Egy napot gondolkozunk, tájékozódunk konkurens oldalaknál, két napot tervezünk, egy hetet fejlesztünk vagy fejlesztetünk. Ha csak a Nielsen-féle 83 százalékos növekedés felével számolunk, mert nem dolgoztunk olyan jól, akkor is a megrendelések száma 71 százalékra fog nőni az 50 százalékról. Ha napi bérünk akár 50 ezer forint, akkor is legfeljebb 500 ezer forintot költöttünk. Ha a webshopunk csak sovány 500 ezer forintot hoz havonta 200 ezer forint kiadással, akkor is 707 500 forintra nőtt a bevételünk, amiből 507 500 forint marad nekünk a korábbi 300 ezer helyett. Akárhogy is nézzük, a 10 napos költséges munkánk bő 2 hónap alatt megtérülne, és egy év múlva 2 millió forinttal lennénk gazdagabbak.

...de nem vagyunk szakemberek

De hogyan tudunk tervezni, ha nem vagyunk informatikusok? Kétféle válasz van. Ha 5-10 főnél nagyobb cég vagyunk, akkor nincs más megoldás: egy veterán használhatósági (angolul usability vagy user experience) szakembert kell fogadnunk. Ha magunk kontárkodunk, akkor milliók csúszhatnak ki a kezünk közül. Sajnos hazánkban igen ritkák, tucatnyi van belőlük, de lehet találni, ha keresünk.

Ha kis cég vagyunk, akkor is jól járhatunk egy profi segítségével, de ott már az is nagy hasznunkra lehet, ha elolvassuk Steve Krug híres könyvét a Ne törd a fejem!-et, Jakob Nielsen műveit, vagy böngésszük az angol nyelvű Smashing Magazine-t és a néhány izgalmas, minőségi magyar blogot a témában.


A szerző webergonómiai szakember, az Ergománia blog írója.