Liberator, a házipisztoly

Forbes.com

Robbanás előtt áll a 3D-nyomtatók piaca. Ezek a készülékek ma már nemcsak műanyagokból, hanem akár fémekből is képesek a számítógépen megtervezett, bonyolult térbeli formák előállítására. (A 3D-nyomtatás forradalmáról regisztrált felhasználóink a HVG-ben olvashatnak.) Az otthoni használatra szánt gépek már most is viszonylag olcsón elérhetők, akár saját kezűleg összeszerelhető építőkészletként is. Ezek – az ipari berendezésekkel szemben - műanyagból formálják meg a „nyomtatványt”, ám így is képesek arra, hogy működő, ráadásul fémkeresőkkel nem észlelhető lőfegyvert készítsünk velük.

Cody Wilson, a Texasi Egyetem 25 éves joghallgatója a Forbes.com riporterének mutatta be a Liberator elnevezésű pisztoly terveit, illetve a prototípust. A fiatalember azt tervezi, hogy a fegyver létrehozásához szükséges terveket hozzáférhetővé teszi a neten, ahogy az eddig is szokás volt a 3D-nyomtatók felhasználóinak egyre szélesebb internetes közösségében. A bökkenő csak az, hogy ezúttal nem egy dísztárgy vagy egy gyerekjáték válik néhány kattintással előállíthatóvá, hanem egy pisztoly.

A maroklőfegyvert teljes egészében ABS-ből, egy kemény műanyagból készítheti el az otthoni 3D-printer. Az egyetlen funkcionális elem egy egyszerű acéltüske: a töltényt elsütő ütőszeg. Ezenkívül Wilson még egy utólag beépítendő, ám valójában felesleges acéldarabot tervezett a fegyverbe. Erre a kísérletek jogi tisztasága érdekében van szükség, mivel az amerikai törvények szerint tiltott az olyan lőfegyver, amely fémdetektorokkal nem érzékelhető. Egy másik szabályt is felborít a Liberator puszta létével: a gyári fegyverek kötelezően rendelkeznek egy sorozatszámmal, amellyel azonosíthatók, míg a házi mordálynak száma legfeljebb akkor lesz, ha a gazdája szórakozásból rajzol rá azt is.

A pisztoly nevét alkotója a második világháború európai partizánjai számára gyártott kezdetleges, viszont olcsó és egyszerű fegyvertől kölcsönözte. A Liberator csöve cserélhető, így használható a szabványos pisztolylőszerekkel, a .22-es kis kalibertől a .45-ös magnumig.

A prototípus elkészült, bár a tesztelés még nem fejeződött be. Wilson szerint a Liberator működőképes, ám az valószínű, hogy az ABS messze nem annyira hő- és nyomásálló, mint az acél, így a „nyomtatott pisztoly” élettartama néhány lövésre korlátozódhat.

Ez azonban nem teszi kevésbé veszélyessé. Az olcsón, házilag, minden hozzáértés nélkül előállítható lőfegyverekre felfigyeltek a 3D-nyomtatókat forgalmazó cégek: a Stratasys például elkobozta Wilson csapatától az általuk bérelt gépet, egy másik vállalat, a Makerbot pedig a terveket gyűjtő Thingiverse honlapról távolított el minden, fegyverekkel kapcsolatos tartalmat. De ez ugyanúgy nem fogja megállítani a kódok terjedését, ahogy az illegálisan másolt zenéknek és filmeknek sem sikerült gátat szabni.

A veszély híre eljutott az amerikai törvényhozáshoz is: Steve Israel kongresszusi képviselő törvénymódosítást szorgalmaz kifejezetten a 3D-nyomtatott fegyveralkatrészek ellenőrzése céljából. Cody Wilson azonban nem adja fel: most már feltett szándéka felfedezni az otthoni gépgyártás határait, beleértve a jogi limiteket is.