A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agarat. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók elsőként számolnak be egy klónozott kutya klónozásának sikeréről – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói annak idején egy Tai nevű, kan afgán agártól származó donorsejteket felhasználva több embriót állítottak elő, majd azokat beültették egy "béranyába". A világra jött klón a Snuppy nevet kapta és az egyetem kampuszán nevelkedett, majd ötéves korában a szakemberek a tőle származó őssejteket felhasználva gyártottak újabb embriókat, összesen 94-et, amelyekből végül négy kölyök született. Nem sokkal később az egyik kiskutya elpusztult. Az újonnan közölt tanulmányban a kutatók a három életben maradt kutya kilenc hónapos koráig mutatják be a fejlődésüket.

A tanulmányból kiderül, hogy Snuppy és Tai is viszonylag egészségesek voltak, mígnem mindkettőjüknél jelentkezett a rák egy-egy típusa. Snuppy tíz, Tai tizenkét éves korában, vagyis a fajtára jellemző átlagélettartamot - 11,9 év – megközelítve pusztult el. Snuppy klónjaival kapcsolatban a kutatók megjegyezték, hogy korántsem szokatlan, ha egy alomból elpusztul az egyik kiskutya, habár az némileg aggasztó, hogy ebben az esetben egy megmagyarázhatatlan hasmenés-roham végzett a kölyökkel.

Az elmúlt években végzett megannyi kutatás ellenére a tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy a klónozott állatok nem szenvednek-e ismeretlen velük született rendellenességekkel vagy, hogy élettartamuk nem rövidebb-e a normális úton született társaikénál, illetve, hogy nem öregszenek-e gyorsabban náluk. A tudományos világban azonban egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az eljárás nem jár együtt ezen "mellékhatásokkal".

Klónozott állatok klónjaival kapcsolatban azonban elenyésző szakirodalom áll rendelkezésre, ezért a tudományos világ minden bizonnyal hatalmas érdeklődéssel fogadja az új tanulmányt.