Az Akadémia oldalán közzétett összegzésből kiderül többek között az is, hogy a Gácser Attila biológus vezette Mikrobiom Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen arra keresi a választ, hogy a szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló tumorokat és e daganatok áttétképző képességét. A kutatást az indokolja, hogy az emberi szervezetben körülbelül egy teljes nagyságrenddel több mikroba található, mint emberi sejt. A molekuláris biológia fejlődésével egyre több információ áll a rendelkezésünkre arról, hogy e velünk élő mikrobiális „lakótársak” alapvetően képesek befolyásolni egyes betegségek kialakulását vagy lefolyását.

MTI / Filep István

Horváth Péter programtervező matematikus, bioinformatikus kutatócsoportja komplex sejtbiológiai problémák, többek között az agykutatás és a daganatok személyre szabott gyógyászatának analízisét végzi a Lendület program támogatásával. A cél a daganatos betegségek és az agy kommunikációjának pontosabb, egysejt-szintű megértése mesterséges intelligencia segítségével. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban megalakuló csoport mögött az a felismerés áll, hogy a rendszer-biológiában különböző határtudományok szoros együttműködésére van szükség. A csoport új képfeldolgozási eljárásokat kombinál mikroszkópos képalkotó eljárásokkal, a mesterséges intelligenciában alkalmazott módszerekkel és egysejt-analitikai technikákkal. Olyan rendszer létrehozásán dolgoznak, amely automatikusan és a lehető leghatékonyabban képes biológiai minták feltérképezésére, majd egy szakember által értelmezhető leírására.

London Gábor kémikus kutatásainak kiindulópontja az a probléma, hogy elektronikus eszközeink exponenciális teljesítményjavulása egy több mint ötvenéves fejlődési periódus után a közelmúltban a végéhez ért. Ennek oka, hogy a főként szilíciumalapú technológiát alkalmazó félvezetőipar már nem képes további nagy ütemű miniatürizálásra. A fejlődés lassulása, illetve a használható technológiai alternatívák hiánya új, alapvetően más megoldások keresését teszi szükségessé, a fő irányvonal pedig a probléma molekuláris megközelítése. Ezzel foglalkozik London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban. Egyrészt a szervetlen anyagokkal (szilícium- vagy germániumalapú félvezetők) szemben a molekuláris alapú anyagok a szerves kémiai szintézis eszközeivel könnyebben és többféleképpen módosíthatók, azaz programozhatók a megfelelő alkalmazásra, másrészt a molekuláris mérettartományban jóval apróbb berendezések tervezésére nyílhat mód. A kutatás célja olyan félvezető tulajdonságú molekulák tervezése és előállítása, amelyek alkalmasak lehetnek a klasszikus félvezető technológiák kiegészítésére, illetve kiváltására, molekuláris alapú tranzisztorok, LED-ek és vezetékek létrehozására.

Pixabay / KlausHausmann

Szabó Róbert csillagász a Tejútrendszer kialakulását kutatja. A technológia fejlődése most érkezett el arra a szintre, hogy több milliárd csillag együttes vizsgálatával saját galaxisunkban térképezhessük fel a kozmikus időskálán végbement folyamatokat. Szabó Róbert számos űrfotometria-programhoz kapcsolódó nemzetközi munkacsoport vezetője. Új, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban létrejövő kutatócsoportja big data számítások meghonosításával, földi és űrtávcsöves fotometriai mérések összehangolt vizsgálatával a terület vezető szaktekintélyeinek aktív támogatásával minden eddiginél pontosabban tárja majd fel kozmikus környezetünk 13 milliárd éves történetét. A csoport az egyik legnagyobb hatású földi égboltfelmérő program, a 2019-ben Chilében induló Large Synoptic Survey Telescope (LSST) munkájába is bekapcsolódik, ami sok petabyte nagyságrendű adatmennyiségével gyökeresen át fogja formálni a csillagászat tudományát, csakúgy, ahogy a CERN LHC gyorsítója tette nemrég a részecskefizikával.

ESO

Veres-Székely Anna pszichológus vizsgálatainak kiindulópontja az a tapasztalás, hogy a nevelési-oktatási intézmények, a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdése mindenki számára kihívás. Vannak, akik ezeket az akadályokat könnyebben veszik, míg másoknak komoly megpróbáltatást jelentenek. Eddig kevés kutatás született annak feltérképezésére, hogy pontosan melyek a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői, mi az, ami segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvalósuló kutatási projektben egy sor olyan új módszert alkalmaznak az „újoncok” érzelmi és szociális állapotának folyamatos megfigyelésére, mely nem zavarja meg a viselkedésüket. A projekt eredményei a modern technológia adta lehetőségeket kihasználva hozzásegíthetnek a kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodás folyamatának megértéséhez, a résztvevők segítéséhez.

Az MTA Lendület programja által finanszírozott további kutatásról itt talál leírást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.