A világ legrégebbi keménysajtjára a Kairói Egyetem régészei találtak rá egy előkelőség sírjának feltárásakor. 1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt.

Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.

A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek.

World's oldest cheese is Egyptian and is 3200 years old, according to a recent study. https://t.co/zyQbg8oBv4 pic.twitter.com/orc7WIhUZ0

— CARAA (@CARAA_Center) August 16, 2018

A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt.

Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.

A brucellózis állatokat érintő betegség, hét típusa közül négy azonban emberekre is átterjedhet. Legsúlyosabb esetben vérmérgezésszerű állapotot okoz. A fertőzés lehet tünetmentes, de a beteg tapasztalhat influenzára és reumás betegségre emlékeztető panaszokat. Antibiotikummal könnyen kezelhető, ám felismerni nem egyszerű.

(Nyitóképünk illusztráció.)