Az álhírek kiszűrhetőségét vizsgálták a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. A tudósok arra keresték a választ, hogy mik azok a jellemzők, amelyek alapján a közösségi oldalak a leghatékonyabban ki tudják szűrni a propagandát és az álhíreket – írja a Science Daily. A közösségi oldalak saját moderátoraikkal küzdenek a fake news ellen, a vállalat mintegy 20 ezer alkalmazottja dolgozik azon nap mint nap, hogy kiszűrjék az álhíreket, ehhez különféle algoritmusokat használnak, amelyek a bejegyzések tartalmát elemzik.

Az MIT kutatói szerint viszont egészen más oldalról kellene megközelíteni az álhírek kiszűrését: a közösségi oldalaknak nem az egyes híreket és bejegyzéseket kell megvizsgálniuk, hanem a hírek forrását. A tudósok bemutattak egy rendszert, ami éppen ezt teszi: megvizsgálja, hogy egy adott weboldal vagy felhasználó osztott-e meg a múltban hamis híreket vagy propagandát, és ez alapján következtet arra, hogy mennyi az esélye egy újabb fake news megjelenésének.

A rendszer 150 cikk elemzése után eldönti, hogy az adott felhasználó mekkora eséllyel oszt meg álhíreket, és ez alapján kezeli a jövőben az általa közzétett tartalmakat. A rendszer a kutatók szerint 65 százalékig képes pontosan besorolni, hogy egy adott híroldal ilyen szempontból alacsony, közepes vagy magas kockázatot rejt.

A rendszer általában a nyelvezet alapján szűri ki az álhíreket. A kutatók szerint az ilyen tartalmak szóhasználata sokszor túlzó, drámai, a cikkek pedig sokszor rendkívül szubjektívek. A kutatók létrehoztak egy olyan adatbázist is, ahol több mint ezer hírforrást osztályoztak aszerint, melyiknek lehet hinni, és melyik az, amely sok esetben közvetít álhíreket vagy propagandát.

A kutatócsoport tervezi egy olyan applikáció megalkotását, ami segít a felhasználóknak kilépni saját „politikai buborékukból” – ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az app, szemben például a Facebook algoritmusaival, nem csak olyan cikkeket ajánlana, ami a felhasználót nagy eséllyel érdekelheti, hanem olyanokat is, amelyek eddig kívül estek az illető érdeklődési körén. A kutatók ezzel szeretnék elérni, hogy a felhasználók ne csak egyoldalúan tájékozódjanak, hanem hallgassák meg a másik félt is.