hvg.hu: 2010-ben elnyerte a létező legrangosabb matematikai díjat, a Fields-érmet. Miért döntött úgy, hogy politikával akar foglalkozni a tudományos pálya helyett?

Cédric Villani: Nem tértem el a tudományos pályától, csak jelenleg nem gyakorlom. Pontosabban részben gyakorlom. Csak idén 3 könyvemet adták ki. Igaz, ebből az egyik egy sci-fi képregény volt. Visszatérve a kérdésre, a Fields-érem elnyerése óta nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendek hazámban. Mindig is úgy gondoltam, hogy vannak olyan komplex állami feladatok, amelyek ellátására nem jogászok és közgazdászok a legalkalmasabbak. Emmanuel Macron köztársasági elnökkel megismerkedésünk óta közös nevezőn vagyunk ebben. Amikor megalapította pártját, az En Marche-t, és megkeresett, hogy csatlakozzak, nem volt kérdés számomra, hogy mit tegyek.

AFP / Joel Saget

hvg.hu: Ebben a politikai munkában mi a legnagyobb kihívás?

C. V.: Őszintén nem gondoltam, hogy ennyi időmet és energiámat fogja lekötni a közszereplés. Szeretem felhívni magamra a figyelmet, de nagyon úgy érzem, hogy a munkám rovására megy a médiára fordított idő. Nem beszélve arról, hogy minden szavamra oda kell figyelnem, hogy ne legyen belőle politikai feszültséget okozó szalagcím.

hvg.hu: Nem jelent gondot a matematikai képzettsége, amikor politikustársaival vitázik? Mennyire nyitottak a tudományos megközelítésekre?

C. V.: Nem mondanám, hogy nem jelent gondot, de ezzel van a kevesebb problémám. Az ellenzéki politikusokkal is jól megértjük egymást, és a zárt ajtós megbeszéléseken nincsenek nagy ellentétek köztünk. Én Franciaország, és remélhetőleg ezen keresztül az EU mesterséges intelligencia stratégiáján dolgozom. A politikai problémák tudományos megközelítése kifejezetten nagy érdeklődést vált ki belőlük és párttársaimból is. Néha el is felejtik, hogy ellenfelek vagyunk. Persze ez adódhat a hozzám tartozó terület sajátosságából is.

hvg.hu: Fél évvel ez előtt mutatta be azt a tanulmányát, mely a stratégiának az alapját képezi. Miért fontos ilyen állami stratégiát alkotni?

C. V.: Az az állam, amelyik nem alkot ilyen stratégiát, és nem tesz lépéseket e téren, biztosra veheti a lemaradását a 21. században. A mesterséges intelligencia (MI) mindenhol ott lesz az életünkben. Éppúgy, mint az elektromos áram. Kína az élen jár az állami szerepvállalásban, Amerikában pedig a magánszféra dönti a pénzt a területbe. Európa – így Franciaország is – viszont le van maradva. Meg kell erősítenünk a matematikai képzést és elősegíteni a terület fejlesztését kutatások, startupok és az egyetemek és magáncégek kooperációjának támogatásával. A tanulás és tudomány támogatása hosszú távon az állam legfontosabb feladatának fog bizonyulni. Az exponenciálisan fejlődő technológiák korában minden más megközelítés a versenyképesség elvesztéséhez vezet.

AFP / Joel Saget

hvg.hu: Matematikusként nem elfogult a terület oktatását érintő fejlesztések iránt?

C. V.: De, az vagyok. Viszont amíg a matematika az MI-kutatások alapját adja, addig nem látom ezt gondnak. A matematika a tudományok anyja, tehát mellélőni nem lehet vele. Érdekesség, hogy korábban nem foglalkoztam MI-vel, mégis a Riemann-geometriát és a Boltzmann-egyenletet boncolgató munkám a terület elméleti hátterének egyik meghatározó matematikai elemének bizonyult.

hvg.hu: Ha egy gondolatot kéne kiemelnie az MI stratégiából, akkor melyik lenne az?

C. V.: Sokkal inkább a társadalmi aspektusokat emelném ki, mint a tudományosakat. Nem engedhetjük meg, hogy az MI a benne rejlő potenciállal csak tovább nyissa az ollót a tehetős elit és a társadalom többi rétegei között. Az a szabályozási, ellenőrzési és támogatási rendszer (vagy ennek hiánya), amit most kell megalkotnunk, meg fogja határozni a társadalmi egyenlőtlenségek alakulását sok évtizedre előre.

hvg.hu: Mit gondol Magyarországról ezen a téren? Vannak ismeretei?

C. V.: Magyarország rengeteg nagyszerű matematikust adott a világnak, és most is remek tudósok vannak az országban. Az MI elméleti alapjaihoz például hozzájárult Lovász László és Szegedy Balázs gráflimeszelmélet területén végzett munkája. Mindkét matematikust nagyra tartom. Tudomásom szerint a magyar állam tett már lépéseket és ráadásul jó lépéseket az MI stratégia megteremtésének érdekében. A problémát sokkal inkább az általános tudományellenességben látom. Az, ami a Magyar Tudományos Akadémiával történik, negatív hatással lesz azokra a területekre is hosszú távon, melyek kedvesek ma az államnak.

hvg.hu: Visszatérve Marconra: Orbán Viktor a jövő évi EP-választásokat kettejük csatájának állítja be. Túlzás ez, vagy ön is így látja a tétet?

C. V.: Abszolút így látom én is, de a valóságban sokkal összetettebb a kérdés. Orbán Viktor a populizmust és az illiberális államot képviseli, de még ha ezt az irányt is preferálja Európa, jövőre Magyarországnak akkor sincs meg a gazdasági ereje bármilyen nagyobb csoport vezetéséhez. Még a V4 vezetéséhez sem feltétlenül. Macron ezzel szemben olyan országot képvisel, amely a kontinens egyik legfontosabb gazdasági motorja. Ő minden szempontból tudna Európa első embere lenni. A populisták közül viszont mind a lengyeleknek, mind az olaszoknak nagyságrendekkel meghatározóbb gazdasági súlya van az EU-ban. Orbán legjobb esetben is csak az ideológiai vezetője tud lenni ennek az oldalnak. Lehet verni hangosan az asztalt, de a számok nem hazudnak.

Ha érdeklik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legújabb fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.