Bár a Földön ritka, az univerzumban a hélium a hidrogén után a második leggyakoribb elem. 2000 óta ez a nemesgáz számít a Naprendszeren kívüli bolygók légköre legvalószínűbb indikátorának, legalábbis elméletben. A tényleges bizonyítás csak nemrég sikerült a csillagászoknak: a Genfi Egyetem vezetésével végzett vizsgálatok eredményeit a Science című tudományos folyóiratban mutatta be egy nemzetközi kutatócsoport.

A HAT-P-11b gázóriás egy "meleg Neptunusz": mérete a Naprendszerünkben lévő gázbolygóéhoz hasonlatos, központi csillagához való közelsége miatt azonban 550 Celsius-fok uralkodik rajta. A Neptunusz hőmérséklete mintegy mínusz 223 Celsius-fok.

Az exobolygók légkörében a hélium jelenlétének bizonyítása eddig azért volt olyan nehéz, mert a gáz színképi spektruma az infravörös tartományban, így a legtöbb műszer tartományán kívül van. A Hubble űrteleszkóp és egy másik, egy speciális spektrográffal rendelkező, földbázisú teleszkóp segítségével jutottak a tudósok a HAT-P-11b-n lévő hélium nyomára. A spektrográf a különböző hullámhosszú fényt különböző színekre bontja szét, és detektorokkal megméri.

NASA/JPL-Caltech

"Azt feltételeztük, hogy a csillagához való közelsége befolyásolhatja ennek az exobolygónak a légkörét" – mondta Romain Allart, a tanulmány vezetője, a Genfi Egyetem kutatója. Az új mérések egyértelműen megmutatták, hogy a csillag sugárzásának hatására a légkör felfúvódott és az űrbe szökik – tette hozzá a szakértő.

Ezt a felismerést egy szimulációval is alátámasztották, amelynek segítségével végigkövették a héliumatomok mozgását. "A hélium 10 ezer km/h órás sebességgel fújódik a nappali oldalról az éjszakai oldalra" – mondta Vincent Bourrier kutató. Mivel a hélium egy nagyon könnyű gáz, gyorsan kiszabadul a bolygó gravitációs erejének hatása alól és egy nagy felhőt képez. Ettől van a HAT-P-11b-nek olyan alakja, mint egy felfújt héliumballonnak.

Az eredmények új lehetőségeket nyitnak az exobolygók légkörének kutatásában. Megmutatják, hogy ezeknek a légköröknek a jelzései jobban kutathatóak földbázisú teleszkópokkal, mint olyan űrteleszkópokkal, mint a Hubble – amennyiben megfelelő spektrográffal vannak felszerelve. A közeli jövőben további ilyen műszerrel ellátott földbázisú teleszkópot kell építeni – vonták le a következtetést a tudósok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.