"Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a légszennyezésnek káros hatása lehet az egészségre, közgazdászként azonban meg akartuk vizsgálni a társadalmi-gazdasági következményeket is. A kutatással az volt a célunk, hogy jobban megérthessük a légszennyezés jelenségét olyan módokon, ahogyan azt eddig nem vizsgálták. Jellemzően azt gondoljuk, hogy a vállalatoknak előnyükre szolgál a szennyezés laza szabályozása, mivel így spórolhatnak a kibocsátás ellenőrzésére szolgáló eszközökön és hasonlókon, ugyanakkor ez a tanulmány a légszennyezés a termelékenységre gyakorolt káros hatását dokumentálja" – ismertette Alberto Salvo, az American Economic Journal: Applied Economics című szaklapban közölt tanulmány szerzője, miért is fogtak bele vizsgálatukba.

A kutatócsoport több mint egy évig gyűjött adatokat Kína több részén, különböző gyárakban. Olyan textilüzemekbe látogattak, ahol a munkásokat teljesítmény szerint fizetik, az alapján, hogy hány darab szövetet készítenek el. Ezáltal vizsgálni lehetett egyes dolgozók egy napI termelékenységét különböző műszakokban. Majd a kutatók összehasonlították a munkások által egy-egy nap alatt elkészített darabok számát azzal, hogy az adott munkás meghatározott időszakokban mekkora szennyezésnek volt kitéve.

MTI / EPA / Vu Hong

A szennyezés súlyosságát úgy határozzák meg, hogy megmérik, mennyi a 2,5 mikrométerél kisebb átmérőjű (PM 2,5, azaz 2,5 mikronos) szálló por a levegőben. Az ilyen apró szállópor-szemcsék ugyanis már

nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki a tüdőből.

A fejlődő országok lakóinak többsége olyan szállópor-koncentrációnak van kitéve, amelyet az egészségügyi hatóságok károsnak minősítenek. A vizsgált üzemek közül kettőben naponta jelentősen változott a szennyezettség mértéke, de általában véve magas volt. Az egyik gyárban az amerikai egészségügyi határértéket mintegy hétszeresen meghaladó szállópor-koncentrációt tapasztaltak a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló port vizsgálva.

A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi kutatásokkal ellentétben a szennyezés változó mértéke nem érintette közvetlenül a munkások termelékenységét, viszont amennyiben 30 napig tartó, hosszabb időtávot vizsgáltak, a termelékenység egyértelmű csökkenése figyelhető meg.

[Működik Kína csodatornya: a 60 méter magas torony csak úgy szívja magába a szennyezett levegőt]

"Úgy találtuk, hogy ha a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló pornál köbméterenként 10 mikrogrammos növekedés észlelhető, és ez az állapot 25 napnál tovább fennáll, az a napi termelést egy százalékkal csökkenti, továbbá károsítja az üzemet és a dolgozókat" – mondta el a Liu Hao-ming a Szingapúri Egyetemről. Hozzátette azt is, hogy hajszálnyi, de nagyon fontos hatásokról van szó.

A kutatók bizonytalanok maradtak abban, mi a magyarázata a termelékenység csökkenésének, ha a légszennyezettség mértéke nő. "A szálló por magas koncentrációja látható, és sokféleképpen érintheti egy személy jólétét" – fejtette ki Liu. Amellett, hogy a részecskék bejutnak a tüdőbe és a véráramba, lélektani hatásról is szó lehet, például az, hogy valaki hosszabb távon egy nagyon szennyezett helyen dolgozik, befolyásolhatja a hangulatát is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.