Ha valaki a tűzoltókat szeretné felhívni (soha ne kelljen!), és a 105-ös telefonszámot tárcsázza, a hívása a 112-es segélyhívószámra fut be. Ezt a rendszert még 2016-ban vezették be, amely nemcsak abban jelent változást, hogy ki veszi fel a telefont, hanem abban is, hogy miként kezelik le a befutó hívást és hogyan értesülnek a tűzoltók arról, hová kell kivonulniuk. A rendszer működésének pontos megértéséhez egy videót is készítettek a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság videostúdiójának munkatársai, közösen a BM OKF Informatikai Főosztályával.

Miután a hívás befut, a hívásfogadó központban dolgozó dizspécser rögzíti a hívó fél legfontosabb adatait: a nevét, telefonszámát, nemét, a beszélt nyelvet, valamint a pontos címet, ahová a tűzoltóknak ki kell majd vonulniuk. Emellett beviszik a rendszerbe azt is, hogy milyen káresetről van szó (tűzről, műszaki mentésről vagy épp másról), hogy ez milyen épületet érint.

A rendszer ezek után kérdésekkel segíti a diszpécsert, hogy a kivonuló tűzoltók tudják, hogy van-e az épületben gázpalack, történt-e robbanás vagy esetleg személyi sérülés. A bejelentő lapot ezután az illetékes Katasztrófavédelem műveletirányítói kapják meg, és ez alapján döntik el, hogy hány tűzoltóautót és milyen speciális eszközöket kell az adott káresethez riasztaniuk.

Miután az egység elindult, a központból a Döntéstámogató térképen az egység autójába szerelt GPS segítségével lehet látni, éppen merre tart a jármű. A rendszerben nemcsak a riasztott egység legfontosabb adatai látszódnak, de az is, hogy kik az egység tagjai.

Amikor a tűzoltók megérkeztek a helyszínre, a kocsiba szerelt érintőkijelzőn keresztül a központnak is azonnal jelezni lehet, hogy a szer megérkezett, így ott is tudni fogják, hogy a mentés megkezdődött.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.