Tényleg tönkreteszi a YouTube-ot az új szerzői jogi irányelv? És mi lesz a mémekkel?
Az Európai Parlament képviselői kedden megszavazták az új szerzői jogi irányelvet, ami a korábbi, 2001-es verziót váltja le. Hogy kiderüljön, mit is takar pontosan a mostani döntés, egy internetjogászt kérdeztünk.
Több mint két éven át dolgoztak az új uniós szerzői jogi irányelv, és több mint fél éven át tartott az a vita, amelynek végül most tett pontot a végére az Európai Parlament. A képviselők célkitűzése az volt, hogy megreformálják a korábbi változatot, amire vitathatatlanul nagy szükség volt, mert azt 2001-ben fogadták el, amikor még merőben más volt az internet.
A problémát az új irányelv két pontja: a 11. és a 13. jelentette. Előbbi a sajtó és a hírgyűjtő szolgáltatások vitájának a végére hivatott pontot tenni, utóbbi viszont a felhasználókat érintheti jobban. Ez ugyanis kimondja, hogy a feltöltött tartalmakért többé nem a felhasználó, hanem az annak megjelenésére létrehozott platform a felelős, így utóbbinak kell fizetnie akkor, ha véletlenül kiderülne: valaki visszaélt ezzel.
Azt mondták, baj lesz
2018 nyarán közel 100 webes szaktekintély, köztük az internet egyik atyjaként számon tartott Vint Cerf, vagy épp a World Wide Webet kitaláló Tim Berners-Lee és a közösségi alapokon működő világháló koncepciójához nagyban hozzájáruló Alan Kay is aláírta azt az Antonio Tajani EP-elnöknek címzett levelet, amely szerint a platformokra helyezendő nagyobb nyomás a nyílt internet szempontjából végzetes lehet.
Ennek ellenére szeptember közepén az EP megszavazta az irányelvet, így már csak egy lépés választotta el a döntéshozókat attól, hogy valódi törvény(eke)t faragjanak belőle. A vita ekkor kezdett el igazán élesedni: a YouTube vezetője figyelmeztetett, rosszul járhatnak a netezők az új EU-s szabály miatt. Susan Wojcicki akkor úgy nyilatkozott, az átlagfelhasználókat közvetlenül érintő 13. cikkely miatt a videómegosztóra feltöltött tartalmak is veszélybe kerülnek, végső soron pedig az is előfordulhat,
hogy egyes videók egyszerűen nem jelennek meg az EU területén élő nézők előtt, mert az új jogszabályok értelmében nem lehet majd őket feltölteni.
Emiatt pedig nemcsak az önkifejezésnek szabhat gátat az új irányelv, de sokak megélhetését sodorja veszélybe.
Élesedő viták
Már a fenti kijelentés is mutatja, a platformok igyekeztek megnyerni maguknak a közvéleményt, és tárgyalási alapot biztosítani maguknak. A YouTube indított egy mozgalmat a tervezet ellen, a Google pedig a Financial Timesban adott fel egy egész oldalas hirdetést, amivel az újságírókhoz szóltak. Nem sokkal később még a keresőt is kiürítették, hogy megmutassák, milyen hatása lesz annak, ha törvény lesz az irányelvből.
A végső szavazásra januárban került volna sor, de kiderült, az EU-tagok közül is többen ellenzik az irányelvet. Ekkor újra elindultak a tárgyalások a képviselők, a platformok és a jogtulajdonosok között. Február elején pedig már az a helyzet is előállt, hogy maga a zeneipar kérte, vonják vissza a jogszabályt. Emellett indult egy online petíció is, ami lényegében szintén ezt követelte, és amit egészen mostanáig mintegy 5,1 millió EU-s állampolgár írt alá. Ezek után már mindenki azt várta, hogy felpuhítják a törvényt, és kiveszik belőle a 11. és 13. cikkelyt, de ez végül nem történt meg, igaz, történt benne némi módosítás. Február közepén így már csak az volt a kérdés, hogy márciusban vagy áprilisban jöhet a(z újabb) szavazás. Ebből végül március 26-a lett.
Jó, de mikor lesz ebből törvény?
Az Európai Parlament keddi szavazásán elfogadott irányelv nyomán a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a saját jogrendjükben megjelenítsék az ehhez kapcsolódó változást. "Ez általában az utolsó pillanatig szokott húzódni. Vannak olyan tagállamok, amelyek már egy év alatt lezongorázzák a változást, míg mások – például Magyarország – kihasználják a rendelkezésre álló maximális időt. Ezt húsz nappal azután kell számítani, hogy az EU hivatalos közlönyében, az Official Journal of the European Unionban megjelenik az irányelv. Vagyis ha a mai napon, tehát március 26-án megjelenne a lapban, akkor
legkésőbb 2021. április 15-én kell élesíteni a hazai törvényt, ami összhangban van az EU szerzői jogi irányelvével"
– árulta el a hvg.hu-nak Ormós Zoltán internetjogász.
Mit jelent most a 13. cikkely?
Az egyik legnagyobb vitát a szerzői jogi irányelv 13. cikkelye váltotta ki, ami a felhasználókról a platformokra teszi át a felelősséget a feltöltött tartalommal kapcsolatban. Vagyis ha szerzői jogsértés történik például a YouTube-on, akkor a YouTube-nak kell büntetést fizetnie ezért. Mivel percenként nagyjából 400 óra tartalom kerül fel a platformra, így érthető módon eléggé húsbavágó lenne egy ilyen per. Ormós Zoltán szerint viszont az eredeti irányelvhez képest a mostani változat már jelentős engedményeket tett a szolgáltatások felé.
"Kettő kötelességük lesz a platformoknak:
az egyik az, hogy a felhasználóik által a rendszerben megosztott tartalmakra vonatkozóan kötelesek minden licencet beszerezni – ami a világ összes művét jelentheti –, a másik pedig, hogy kötelesek a legmagasabb iparági sztenderdeknek megfelelő szűrőrendszereket beszerezni, ami megakadályozhatja a jogsértést" – magyarázza az internetjogász. A szakember szerint mindez durván hangzik, de a valóságban ez másként fog működni.
"A most megszavazott irányelvben a legfontosabb, hogy ha valamilyen jogsértés történik, akkor azt nézi majd a "hatóság", hogy az adott platform minden tőle telhetőt megtett-e ennek elkerülése érdekében. Ilyenkor három dolgot vizsgálnak majd meg:
- megnézik, hogy minden tőle telhetőt megtett-e a platform a vonatkozó szerzői jogi engedélyek beszerzése érdekében,
- megtett minden lépést annak érdekében, hogy a szerzői jogilag védett művek elérhetetlenek legyenek a platformon, valamint, hogy
- elég gyorsan cselekedett-e a bejelentés után, hogy a tartalom lekerüljön az oldalról.
Ha ezt a hármat képes bizonyítani például a YouTube, akkor elkerülheti a felelősségrevonást is" – hangsúlyozza Ormós Zoltán.
Az irányelv ezen kívül azt is vizsgálja, hogy milyen típusú szolgáltatásról van szó, mekkora méretű és mekkora közönséget szolgál ki, valamint hogy az adott szolgáltatásnak mekkora kapacitása van arra, hogy megakadályozza a jogsértéseket. Azok a tartalommegosztó szolgáltatások, amelyek kevesebb mint 3 éve vannak jelen az EU területén, és kevesebb mint 10 millió euró (kb. 3,1 milliárd forint) alatti a jövedelmük, azokra a szűrő algoritmus beszerzése nem vonatkozik. "Nekik csak a licenc beszerzésére, valamint a gyors reagálásra kell odafigyelniük" – mondja az internetjogász.
És a 11. cikkely?
A szerzői jogi irányelvnek ez az a pontja, ami már nem a felhasználókra vonatkozik. A 11. cikk a sajtó és a hírgyűjtő szolgáltatások vitájának a végére szeretne pontot tenni. Lényegében engedélykötelessé tenné a vállalatok – például a Google – számára azt, hogy egyes médiatartalmakra építsenek szolgáltatásokat. A Google Hírek (Google News) például kizárólag a friss cikkeket, híreket gyűjti össze, azok nélkül nem működhetne. A Google mégsem fizet semmilyen díjat a kiadóknak. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy cserébe a cikkeknek rövid bevezetőjét mutató szolgáltatás forgalmat terel a médiavállalatok (hír)oldalaira.
"Az EU most azt akarja elérni, hogy ne a hírszolgáltatások profitáljanak a megjelentetett művekből. A legfontosabb változás, hogy a publikációtól számított két évig védi majd a cikket/művet a szerzői jog. Mindezt azonban furcsán számolják ki, a két év ugyanis mindig a publikálást követő év január 1-jétől számítódik. Vagyis elképzelhető, hogy egy cikket három, de az is lehet, hogy csak két év és egy napig kell így kezelnie például a Google-nek" – magyarázza Ormós Zoltán.
Ami még fontos
Az Európai Parlament a szavazás után közleményt adott ki, hogy tisztázza a szerzői jogi irányelv körül kialakult félreértéseket. Mint írják, az újságcikk-részletek megosztását külön kiemelték az irányelv hatálya alól, tehát hírrészletek megosztása továbbra sem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciát tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid".
Idézet, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezentúl is – sőt, az eddiginél nagyobb védelem mellett – fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is az interneten maradnak és megoszthatók lesznek.
A jogszabály külön kitér arra, hogy a Wikipediához hasonló online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek az irányelvnek alávetett tartalmak körén.
Az EU politikusainak döntését üdvözölte az Artisjus is. Mint azt Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója elmondta, az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is észszerű módon változtatja meg.
"A mai napon egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából" – tette hozzá az igazgató.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
