A globális felmelegedés kapcsán sajnos nemcsak a Nemzetközi Energia Ügynökségnek vannak rossz hírei. A szervezet nemrég kiadott jelentése szerint egyre messzebb kerülünk a párizsi klímacéltól, 2018-ban ugyanis ismét durván nőtt a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége. Most a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) állt elő egy jelentéssel, ami alapján semmi jóra nem számíthatunk.

A szervezet megkongatta a vészharangot: a globális felmelegedés fizikai és pénzügyi hatásai is egyre gyorsulnak, mert a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok miatt a globális átlaghőmérséklet egyre veszélyesebb magasságokba emelkedik. A WMO klímajelentése szerint az elmúlt év már a 25. rekordot hozta el – és nem jó értelemben.

NASA/GSFC GISS

Amikor 1993-ban kiadták az első ilyen jelentést, a szén-dioxid levegőben mért szintje 357 ppm volt, ez mára 405,55 ppm-re emelkedett, és semmi jel nem mutat arra, hogy ez megváltozna.

Ez – talán mondanunk sem kell – igen komoly hatást gyakorol a környezetre: 2018 sorrendben már a negyedik legmelegebb év volt, a globális átlaghőmérséklet pedig már közel 1 Celsius-fokkal magasabb, mint amit 1850 és 1900 között mértek. Samantha Hepburn, az ausztrál Deakin Egyetem professzora szerint a jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy a globális felmelegedés hatásai felgyorsultak – írja a BBC.

Ha mindez így folytatódik, az évszázad végére 3-5 Celsius-fokkal lehet magasabb a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest. Már 2 Celsius-fokos emelkedés is súlyos katasztrófához vezethet, a 3-5 fokos emelkedés pedig beláthatatlan következményekkel járhat.

Felforrnak az óceánok

A WMO jelentése szerint az üvegházhatású gázok miatt csapdába eső energia több mint 90 százaléka a tengerekbe és óceánokba kerül, vagyis azokat melegíti. A mérések szerint 2018 ebben is új rekordokat hozott: a tengerek felső 700, valamint felső 2000 méteres rétegének hőmérséklete eddig nem mért szintre emelkedett.

Pexels

Eközben a tengerszint tovább emelkedett, 3,7 mm magasabb értéket mértek 2018-ban mint 2017-ben. Ez nem tűnhet soknak, ám ha belegondolunk, hogy globális szintről van szó, még elképzelni is nehéz, mennyi plusz vizet jelent mindez.

A hatások

A tudósok szerint a globális felmelegedés hatása már most is igen súlyos. A kutatók számszerűsítették is, hogy 2018-ra levetítve ez pontosan mit jelent. Ezek alapján

• 62 millió ember szenvedett a szélsőséges időjárási jelenségek miatt,
• 35 millió embert sújtott árvíz,
• a Florence és a Michael hurrikánok 14 milliárd dolláros (kb. 3982,5 milliárd forint) kárt okoztak az Egyesült Államokban,
• a Mangkhut szupertájfun 2,4 millió embert érintett a Fülöp-szigeteken, 134 ember halálát okozva,
• több mint 1600-an haltak meg az Egyesült Államokban, Európában és Japánban a hőhullámok és az erdőtüzek miatt,
• az indiai Kerala államot egy évszázada nem látott esőzések és áradások sújtották.

A jelek afelé mutatnak, hogy a trend tovább folytatódik, vagyis semmi nem mutat arra, hogy 2019 ne lenne ismét rekordmeleg év, vagy kevesebb lenne az extrém időjárási jelenség.

Az Idai trópusi ciklon már az idei évben pusztított, árvizeket okozva és áldozatokat szedve Mozambikban, Zimbabwében és Malawiban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.