Hao Hao és társa, Hszing Huj 2014-ben az óriáspanda-kutatóprogram keretében érkezett a belgiumi Brugulette-ben lévő állatparkba a csengtui óriáspanda-központból.

Az ikrek néhány napja, csütörtökön születettek, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján – közölte az állatpark, emlékeztetve arra, hogy a nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.

MTI/AP/Pairi Daiza

MTI/AP/Pairi Daiza

Hao Haónak 2016-ben már született kölyke, Tien Pao. A külföldön született kölyköket a kölcsönszerződés értelmében két-három éven belül Kínába szállítják.

Az illetékesek tájékoztatása szerint a mai napig már 11 fogságban született óriáspandát vezettek vissza a vadonba Kínában, közülük kilenc még mindig él.

Az óriáspanda a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 élt.

A WWF emlékeztet rá, hogy az óriáspandáknak nincs természetes ellenségük, az egyedüli veszélyt az ember jelenti számukra. A nagy területet érintő erdőirtások miatt az óriáspandák élőhelye az elmúlt húsz évben mintegy felére csökkent. Kedvenc táplálékukból, a bambuszból egyre kevesebb áll rendelkezésükre.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint az állatok megóvásán túl jelentős gazdasági haszonnal is jár a pandák védelme.

Az idők folyamán az óriáspandák olyan koponyát, állkapcsot és fogakat fejlesztettek ki, melyek ideálisak a rostos növényi anyagok elrágásához. Rendelkeznek egy "álhüvelykujjal" is, mellyel evés közben megragadják a bambusztörzseket. Emésztőrendszerük, emésztőenzimeik és bélmikrobáik azonban a húsevőkéhez hasonlatosak, nem pedig a növényevőkéhez.

Kutatók korábban azt állították, hogy a mai Magyarország területén élhetett tízmillió évvel ezelőtt és modern kori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.