A Galaxy Fold piacra dobásának utolsó pillanatban történt elhalasztása a legrosszabb dolog, ami a Samsunggal történhetett. Hogy az iparágra milyen hatással lesz, az még nem világos.
A gyártók nem igazán tudják, mivel lehetne új életet lehelni az Apple által 2007-ben megreformált okostelefonok világába, így aztán a felhasználók egyre kevésbé hajlandók egy-két évente újra cserélni a mobiljukat. Mindkét fél megváltóként várja az összehajtható telefonokat, melyek értelme ugyan korántsem világos, a hosszú évek óta várt újításnak azonban vitán felül megvan rá az esélye, hogy új kategóriaként felpezsdítse a piacot.
Egy felénk (is) ismeretlen kínai gyártó, a Royole tavaly év végén már adott némi ízelítőt a flexibilis képernyős kategóriából, ám az igazán nagy várakozás a két legnagyobb okostelefon-gyártó, a Samsung és a Huawei készülékeit előzte meg. A dél-koreai elektronikai óriás pedig kínai versenytársát előzte meg: a Huawei Mate X bemutatása előtt néhány nappal a Samsung leleplezte a Galaxy Foldot.
Az első tesztkészülékek a húsvét előtti napokban kerültek a legnagyobb médiumok képviselőihez. Közülük többen váratlanul gyorsan megírták első tapasztalataikat: a mobilok egy-két napos használat után tönkrementek. Minden esetben a legérzékenyebb pontjukkal volt baj, a képernyővel. A gyártó először világosabb kommunikációt ígérve próbálta elhárítani a gondot – egyértelműbbé tervezték tenni, hogy a leendő vásárlóknak nem szabad eltávolítaniuk a képernyővédő filmréteget –, ám húsvéthétfőre világossá vált, hogy a problémán nem segíthet néhány fegyelmező szó a használati utasításban. Az ünnep másnapján a Samsung határozatlan időre elhalasztotta a Galaxy Fold piacra dobását.
Nem lehetett egyszerű meghozni a döntést. Éspedig nem is elsősorban azért, mert az év egyik legjobban várt készülékéről van szó. Hanem mert volt már hasonlóan kritikus fiaskó a Samsung történetében. A 2016 nyarán-őszén kigyulladt vagy felrobbant Galaxy Note7 visszahívása, majd a biztonságosnak mondott cseretelefonok lángra kapása utáni végleges termékvisszahívás csúnyán megtépázta a Samsung hírnevét. Egy újabb termékvisszahívás már abszurdba illő lett volna, de a piacra dobás elhalasztása is csak kicsit hangzik jobban egy olyan esetben, amikor a konstrukciós hibára nem a Samsung mérnökeinek tervezőasztalain vagy belsős tesztelés során derül fény, hanem újságírók kezében. Nem sokon múlt, hogy a vásárlók 2000 eurótól megfosztott zsebében jöjjön elő a probléma, ami egy ilyen drága készüléknél több mint kellemetlen.
Az eset kapcsán megnyilatkozó elemzők egyhangúan úgy vélik, hogy a Galaxy Folddal történtek a teljes kategória színre lépésére rányomhatják a bélyegüket. Hiszen miközben az összehajtható telefonok valódi értelmét – újszerű funkciókat és felhasználási módokat – még a legfelső szakmai körökben is csak keresik, azt már a mobiltelefóniához alig értő laikus fogyasztók is tudják, hogy az ilyen készülékek Achilles-sarka a képernyő hajtogatása körül kereshető. A közösségi oldalakon nagyjából minden hajlítható mobilos hír alatt tucatjával lehet olvasni a jó esetben kétkedő, rosszabban pedig már előre becsmérlő hozzászólásokat arról, milyen kevés ideig bírja majd a zsanér és a kijelző. A Samsung malőrje lényegében azt üzente: igazuk lehet a kétkedőknek.
Ezzel nem csupán a saját modelljének értékesítését nehezítette meg a dél-koreai cég. A Huawei számára is szinte biztosan keményebb dió lesz majd meggyőzni az első vásárlókat, hogy szavazzanak bizalmat az új kategóriának. A 2000 eurós árcédulával bemutatott Galaxy Fold vagy a 2300 eurós áron az év közepén a boltokba kerülő Mate X vásárlását fontolgatva aligha csengenek majd bárki fülébe Ron Mertens, az OLED-Info képernyős szakoldal szerzőjének biztató szavai, aki január végén bizakodóan nyilatkozott a Wired technológiai életmódmagazin brit kiadásának. „Több vállalat is bizonyította, hogy összehajtható képernyője 100 ezernél is több hajlítást bír ki” – mondta a szakújságíró. Biztosan máris sokkal több emberhez jutott el az első ilyen készülékek néhány tucatnyi kinyitás-becsukás után elromlott kijelzőinek híre, mint Mertens bizakodása.
Mertens azt is hozzátette, hogy véleménye szerint a gyártók számára nem a technológia megbízhatósága jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az előállítás költségei, illetve az, hogy legalább a gazdagabb halandók számára elérhető áron kínálják az összehajtható telefonokat. A paradoxon a szokásos: addig esély sincs az előállítási költségek csökkentésére, amíg nem indítható be az igazi tömeggyártás – addig viszont nehezen duzzasztható a kívánt méretűre a vásárlók köre, amíg ilyen drágák a készülékek.
Hogy a gordiuszi csomó elvágható, arra éppen az okostelefonok elmúlt évtizedben elért sikere a bizonyíték. Ha a kínos nyitány ellenére most is időben életet tudnak lehelni az új kategóriába, akkor talán nem kell túl sokat várni arra, hogy a mai, 300–330 ezer forint körüli áron kapható csúcstelefonok ellenértékéért összehajtható változatot vihessen haza a vásárló. A Huawei értékesítési részlegét vezető Richard Yu a Die Welt című német napilapnak március elején például úgy nyilatkozott, terveik szerint egy-két évre van szükségük ahhoz, hogy 1000 euró körüli összegért árulhassák a hajlítható mobilokat. (Hozzátette: az 500 eurós, manapság már csupán a középkategóriát jelentő szegmensbe csak jóval később juthat majd el az újítás.)
A versenyt tovább erősítheti, ha a Samsung és a Huawei mellé mások is beszállnak. A szintén a legnépszerűbb gyártók szűk körébe tartozó Xiaomi elnöke már januárban közzétett egy sejtelmes videót saját hasonló készülékük prototípusáról. A feltekerhető tévéjével egyelőre a luxusnappalik meghódítására törekvő LG-től sem lenne meglepő, ha a zsebekbe is be szeretné juttatni hasonló mobilját. A klasszikus, kagylóhéjként kinyitható formával hozná össze az új képernyőtechnológiát a Motorola. Nem szeretne kimaradni a forradalom hevéből a játékosoknak szánt modelleket áruló Razer sem. Bár a hajlítható iPhone-okra még alighanem várni kell, ilyen szabadalmakkal természetesen már az Apple is rendelkezik. Valamivel meglepőbb, hogy az Intel is: az amerikai vállalat másfél éve egy windowsos, kétszeresen kihajtható eszközön törte a fejét.
| Még kér a nép |
Egy új technológia esetében mindig több a kérdés, mint a válasz – nyilatkozta a Wired magazinnak Matthew Cockerill, a londoni Swift Creatives tervezőiroda vezetője, aki szerint az összehajtható telefonok esetében a hardverek elkészülte után a márkákon és a tervezőkön van a sor, hogy kitalálják, mire is lehet használni az új terméket. Az ötletadáson túl persze célszerű hallgatni is a felhasználókra, igényeik ugyanis lényegében évek óta változatlanok. Idén februárban a USA Today amerikai napilap készített egy felmérést annak kapcsán, mire vágynak az okostelefon-tulajdonosok. Az iPhone-osok és az androidosok zöme – 76, illetve 77 százaléka – hosszabb üzemidőt szeretne. (Ez a szempont egy évtizede lényegében minden ilyen felmérésben az első helyen végez.) A jobb kamerát az iPhone-osok 57 és az androidosok 52 százaléka igényli. Ezután az 5G-s mobilhálózatokra való csatlakozás képessége következik, 37 és 40 százalékkal. De még nagyobb képernyőt is többen szeretnének – nagyjából a mobilosok harmada –, mint hajlítható kivitelt. Ez utóbbi iránt csak az iPhone-osok 17 és az androidosok 19 százaléka mutatott érdeklődést.  Statista / USA Today A megkérdezett amerikaiak jó része ugyanakkor azt is elvárja, hogy csökkenjen a telefonok ára. Az iPhone-osok közel fele és az androidosok harmada is úgy nyilatkozott, hogy az idén azért nem tervezi lecserélni régi telefonját, mert az új modellek túl drágák. Azok is sokan vannak, akik azért nem akarnak idei modellbe beruházni, mert meg vannak elégedve azzal, amit a jelenlegi mobiljuk nyújt. |
A cikk a HVG hetilap 2019/17. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
