Kereken két évtizede, hogy a boltok polcaira került a Sims nevű videojáték, aminek megalkotásáért egy Will Wright nevű férfinak lehetnek hálásak a rajongók. A 2000. február 4-én debütált programmal először csak az észak-amerikai felhasználók játszhattak. (Már ha egyáltalán játéknak lehetett nevezni a szoftver legelső, még kezdetleges változatát.)

A Sims megszületése egy igazán egyszerű okhoz köthető: Wright észrevette, hogy sokkal jobban élvezi azokat a videojátékokat, melyek nem feltétlen arról szólnak, hogy ki lesz a győztes. A programozó olyan szoftvereket részesített előnyben, melyek az építésre koncentráltak, kreatív munkára és gondolkodásra sarkallták a felhasználót.

Will Wright, a Sims kitalálója.

YouTube/OMEN

Wright tervezett is egy játékot, amely már rendelkezett a fenti jellemzőkkel, de a simek (vagyis a játékban élő és irányítható karakterek) csak később kerültek bele. A szoftvert ekkor már SimCity-nek nevezte kitalálója, és rendkívül büszke is volt rá. Kiadni viszont senki nem akarta, így a siker még jó ideig elkerülte a lelkes programozót.

A legelső SimCity piacra kerülésére 1989-ig kellett várni, onnantól pedig nem volt megállás: a fejlesztő Maxis nevű cég az ötletet felhasználva több szimulátort is kiadott, köztük a hangyakolóniák menedzselésére kitalált Sim Antet is. A júzereknek viszont nem jött be az alternatív szimuláció, másféle irányításra vágytak.

Will Wright számára igen negatív időszak következett ekkor: egy tűzvész miatt házát is elvesztve csaknem földönfutóvá vált, ám a szerencsétlenség saját bevallása szerint isteni szikraként tudott hatni rá. A programozó azt állította, hogy a Simset ennek a súlyos tragédiának, illetve az utána jött felismerésnek köszönheti a játékvilág.

Wright ugyanis egyszerű lakástervező szoftverekkel megpróbálta rekonstruálni otthonát, hogy az ott felvázolt tervek alapján idővel újat építsen magának. Miközben jól elszórakozott a tervezgetéssel, rádöbbent a kegyetlen igazságra: élvezi, amit csinál, és talán akadnak még a világban, akik szívesen töltenék el ugyanígy a szabadidejüket.

A játék prototípusába már a simek is bekerültek, Wright pedig újabb inspirációkat szerezve folyamatosan más elemekkel bővítette a szoftvert. (Ebben az időszakban került a Maxis az Eletronic Arts szárnya alá.) Idővel megjelent az építő-, majd a vásárlómód is, a simek pedig nyolc mérőt is kaptak, hogy a felhasználó ellenőrizni tudja, milyen kedve van a digitális embereknek.

Wright arra is rájött, hogy a Simsben akár a munka világa is szimulálható, a karakterek nevelhetnek gyereket, veszekedhetnek, költözhetnek, romantikázhatnak és másfajta szükségleteiket is kielégíthetik. A játékos ekkor már igazi istennek érezhette magát, akinek gombnyomásra egy egész család engedelmeskedik.

Electronic Arts

A Sims később még realisztikusabbá vált, idővel pedig a változó világra reagáló kiegészítők is jöttek hozzá. Így fordult elő, hogy a Simsben hangsúlyos szerephez jutottak például az influenszerek (magyarán: véleményvezérek), de készült olyan tartalmi bővítés is, ami a gimis drámát vagy a szupersztárok életét igyekezett bemutatni. A Simset nem csak a férfiak töltötték le, Wright elmondása szerint idővel megfordult a trend, és inkább a női játékosokat kezdte érdekelni.

Az első Sims megjelenése óta hét kiegészítő és három, teljes értékű folytatás jelent meg. A szimulációs program számos kitüntetést nyert, többek között a Game Spot „Év játéka 2000” díjat. Jelenleg a Simsek viselik a minden idők legtöbbet keresett játéka címet, több mint 100 millió eladott példánnyal, a Simseket, a Sims 2-ket és ezek összes kiegészítőit és a csomagokat beleértve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.