A napi biológiai óra – a cirkadián ritmus – segítségével a szervezet "számít" a földi élet szabályos időszakonként ismétlődő változásaira és alkalmazkodik hozzájuk. A szervezet szinte minden sejtjében van molekuláris óra, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásának 24 órás ciklusához igazítsa és szabályozza az anyagcsere működését.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a belső óra zavarai, amelyek a gyakori időzónaváltásokból, a rendszertelen munkaidőből vagy az öregedésből származnak, jelentősen befolyásolják az anyagcsere-betegségek, köztük a 2-es típusú diabétesz kialakulását.

MTI / Beliczay László

Ezek a zavarok akadályozhatják a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található sejtek hormontermelő működését, márpedig ezek a sejtek választják ki a vércukor szabályozásában szerepet játszó inzulint és glukagont.

[Így okoz 2-es típusú cukorbetegséget a sok testzsír]

A Genfi Egyetem (UNIGE) és a Genfi Egyetemi Klinikák (HUG) kutatói összehasonlították 2-es típusú diabéteszesek és egészséges emberek hasnyálmirigysejtjeit. Az eredmények elsőként igazolták, hogy a betegek Langerhans-szigeteinek sejtjeiben sérült biológiai óra együtt járt a hormonkiválasztás zavarával.

A nobiletin nevű, citromhéjból kivont vegyület segítségével a kutatóknak sikerült "kijavítaniuk" az elromlott biológiai órát és részben helyreállítani a szigetsejt működését.

Müller Judit

A tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában írtak a diabétesz kezelésének erről az innovatív útjáról.

Két évvel ezelőtt az egyetem kutatócsoportja rágcsálóknál már kimutatta, hogy a hasnyálmirigysejtek cirkadián ritmusának megzavarása károsította az inzulin- és glukagontermelést, ezzel elősegítette a cukorbetegség kialakulását.

[Így cseppet sem fáj a vércukorszint mérése]

"Amikor laboratóriumban emberi hasnyálmirigysejtek tenyészetében mesterségesen megzavarták a biológiai órát, a két kulcshormon kiválasztása is sérült. A következő lépés az volt, hogy megnézzük ugyanezt betegek hasnyálmirigysejtjeiben" – mondta Volodymyr Petrenko, az új tanulmány vezető szerzője.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.