A repülő őshüllő a korai pteroszauruszok egy csoportjába tartozott. Hosszú volt a teste, hegyes a farka, szárnyai voltak és éles, kifelé dőlő fogai.

Az állat fosszilis maradványait Osvaldo Rojas, az Atacama-sivatagi Természettudományi Múzeum igazgatója fedezte fel, majd a Chilei Egyetem kutatói tovább vizsgálták a leletet. A felfedezésről szóló tanulmányt az Acta Palaeontologica Polonica című folyóiratban publikálták. Jonathan Alarcón, a Chilei Egyetem tudósa, a kutatás vezetője elmondta: eredményeik azt igazolják, hogy a pteroszauruszok csoportjába tartozó állatok elterjedése szélesebb körű volt, mint korábban feltételezték.

A felfedezés az állatok esetleges vándorlására utal az északi és a déli félteke között. A kérdéses időszakban a Föld déli szárazföldi térségének nagy része a Gondwana nevű szuperkontinenshez kapcsolódott. Kubában is találtak ebbe a csoportba tartozó pteroszauruszokat, amelyek a jelek szerint tengerparti állatok voltak, így valószínűleg szintén Észak és Dél között vándoroltak, vagy egyszerre érkeztek oda, és maradtak – mondta el Alarcon.

Chile hatalmas Atacama-sivatagát egykor nagyrészt a Csendes-óceán borította. A régió, amelynek egyes részein évtizedek óta nem esett eső, kitűnő terepe a fosszilis felfedezéseknek, mivel sok megkövesedett lelet bújik meg a sivatagi homok alatt érintetlenül.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.