December közepén tért vissza a Földre a kínaiak Csang'o-5 űrszondája, ami a Holdról hozott kőzeteket a tudósoknak. Bár az eredetileg tervezett 2 kilogramm helyett valamivel kevesebbet, 1,731 kilogrammnyit sikerült begyűjteni, a szakembereknek ez is elég volt ahhoz, hogy az elemzésével érdekes megállapításra jussanak.

A Science-ben megjelent publikáció szerint a kormeghatározás után kiderült, a kőzet fiatalabb, mint amit 44 évvel ezelőtt az Apollo-misszió során hoztak magukkal az amerikai űrhajósok. Ezek szerint a kőzetek 1,96 milliárd évesek lehetnek – plusz/mínusz 60 millió év –, miközben az Apollo-program asztronautái 3 milliárd évesnél régebbi kőzetmintákat gyűjtöttek be.

MTI / EPA

Az IFLScience azt írja, a korábbi mérések szerint az Oceanus Procellarum – egy vulkánkitörésből származó ősi lávaföld – is nagyjából ennyi idős lehet, a mostani mérések pedig megerősítették: valóban egy viszonylag fiatal területről van szó. Mivel a korábban vizsgált kráternyomok egymilliárd évnél fiatalabbak, így a mostani mintagyűjtéssel sikerült megtalálni a Hold történetének "hiányzó láncszemét".

Mindez azért is fontos, mert így a kutatók jobban megérthetik a Hold összetételét és annak történetét. Korábban ugyanis úgy vélték – mutat rá a The Guardian –, hogy 2 milliárd évvel ezelőtt a Hold felszíne már kezdett kihűlni, az égitestet körülvevő mágneses mező pedig gyengült. Ezek szerint mégis volt valamilyen hőforrás, ami vulkanikus aktivitást eredményezett.

Ez azt mutatja, tovább volt vulkáni tevékenység a Holdon, mint eddig gondolták.

A tanulmány ugyanakkor azt is megállapította, hogy a mélyben nem találták nyomát nagy mennyiségű, hőtermelő radioaktív elemnek, ami a kitörést okozhatta volna. Így a kutatóknak most arra is rá kell jönniük, mi okozhatta ezt. A kutatók szerint emellett azért is fontos, hogy meghatározzuk a Hold korát, mert ez segít megbecsülni azt, hogy a Naprendszer többi égitestje milyen idős lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.