Bill Gates szétosztja vagyonát az erről szóló hírt továbbküldők/megosztók között. Emberevő óriáspókok üldözik a katonákat Irakban. Ezekkel a példákkal illusztrálja közleményében a médiahatóság azokat a lánclevelekben és közösségi médiás bejegyzésekben terjedő álhíreket, melyekkel mindenki találkozhatott már. Az NMHH szerint az álhírek gyártása mára szinte önálló iparággá vált, a kamuságok egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra.

Mint a legtöbb álhír, a hatóság által hozott két példa is magán hordja a fake news öt ismertetőjegyét:

• közismert személyből vagy eseményből indul ki (Bill Gates, iraki háború)
• közérdeklődésre tart számot
• erős érzelmeket generál (pénz iránti vágy, pókoktól való félelem.)
• szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólal meg,
• látszólag tudományos tekintélyekre hivatkozik.

Ha mindez együtt van, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés – és pont ugyanilyen eséllyel hazugság.

3 perces kvíz: tippeljen, hogy ebből a 10 dologból hánnyal verték át a múlt héten

Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.

A fenti mechanizmus a Covid alatt ért el (eddigi) csúcsára. Nem csoda, hiszen minden együtt volt, ami termékeny talajt adhat a dezinformációnak: a járvány közös tapasztalata, az információéhség, a kollektív félelem, ráadásul mindezt bezárkózva, az internetet fürkészve éltük át – idézi fel a mindenki számára kellemetlen időszakot közleményében az NMHH.

Az Unió vizsgálja az óriásvállalatok gyakorlatát

Nem véletlen, hogy épp a járványról szóló félretájékoztatás-dömping lett a témája annak az átfogó uniós felmérésnek, amelynek utolsó fejezetét június 1-jén publikálta az Európai Bizottság. A jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezek a cégek: a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok. A kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez. „A megerősített kódex és az elfogadás előtt álló digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) együtt kiszámíthatóbb, szilárdabb keretet nyújt a káros tartalmak elleni fellépéshez” – nyilatkozta Věra Jourová és Thierry Breton uniós biztos.

Meztelen gazság: Brüsszel elszalasztott egy lehetőséget a bosszúpornó letörésére

Keblek és más intim testrészek az interneten: ha a tulajdonos akarata ellenére kerülnek oda a képek, akkor nem egyszerű eltüntetni őket. Az EU most mintha kihagyott volna egy lehetőséget a jogi szabályozásra.

A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül:

a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel.

A csodafegyver mi vagyunk

A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználóként is tehetünk az álhírek ellen a tudatos tartalomfogyasztással. Az NMHH szerint mindenképp érdemes gyanúval élnünk, ha:

• egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,
• ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,
• ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,
• helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,
• név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,
• források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,
• feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.

Az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk, írja a hatóság, de a legnagyobb sikert azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén;

ehhez pedig csak az szükséges, hogy ne sodródjunk az árral, hanem az igazsághoz ragaszkodva, több forrásból, kritikusan tájékozódjunk.

Közleménye végén az NMHH odaszúr egyet az újabban gyakran kritizált tényellenőrző szervezeteknek is. A hatóság szerint fentiek miatt sem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni.

„A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról.”

Továbbra is a HVG-t tartják a legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyarok

A Reuters Intézet felmérése szerint a magyarországi médiumok közül a köztévénél csak a TV2 és a Blikk bizalmi indexe alacsonyabb. A globális trendeket tekintve a járvány és az ukrajnai háború egyik mellékhatása lett, hogy egyre többen fordulnak el a hírektől.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.