A mesterséges intelligencia (vagy ahogyan a magyar nyelvű tartalmakban általában hivatkoznak rá, az MI) sokak számára egy érthetetlennek tűnő, hatalmas rendszer, de mint minden más, ez is elkezdődött valahol. Újonnan induló podcast műsorunkban szakértők segítségével járjuk körbe, mit tartogat nekünk, embereknek a jövő, és mi lesz, tíz, esetleg húsz év múlva. Az MI 2041, A jövőben történt podcast nulladik adásának vendége Kánai András jövőkutató és sci-fi szerző, akivel Kovács Gergely kommunikációs szakember, a kiterjesztett (angolul augmented reality, AR) és a virtuális valóság (virtual reality, VR) szakértője beszélget. A műsor támogatója az ACE Network – Innovate together.

De hogy jön ide a sci-fi és a vízágy?

Kánai András szerint a science fiction és a napjainkban létező technológiák között felfedezhető egy kapcsolat, ugyanis e művek szerzői többször „megjövendölték” bizonyos eszközök érkezését. A szakértő példaként említette a vízágyat és a fej-, illetve fülhallgatót is – ezek a készülékek a kapcsolódó regény kiadásakor még nem is léteztek.

Kánai rámutatott arra is, hogy a sci-fi nagyon sokáig egy visszafogott, konzervatív műfajnak számított, a műveket hosszú évtizedeken át pedig főként mérnök végzettségű emberek írták. Erre elsősorban a hitelesség miatt volt szükség, hogy az olvasó érezze: az, amit a kezében forgat, olyan valakitől származik, aki a téma szakértője. Az ötvenes években, a magazinok aranykorában azonban bekövetkezett egy éles váltás: az elkészült szövegek alapja bár továbbra is rendkívül tudományos volt, egyre több narrációs elem bukkant fel bennük, és minden kicsit stílusosabb lett.

Megjelentek a hippik a science fictionben”

– foglalta össze a jelenség hatását Kánai András.

Mi lenne „ha"...

Listen to this episode from MI 2041 - A jövőben történt on Spotify. A nulladik adás rendhagyó lesz, mert nem egy sci-fi novellával kezdünk, hanem egy jövőkutató és sci-fi szerzővel, Kánai Andrással beszélgetünk a közeljövőnket befolyásoló elképzelésekről és a sci-fikről, amelynek a legfontosabb kérdése a „mi lenne, ha...?" Az M.I.

Világvége, ahogy én látom

A jövőkutató szerint a sci-fi témájú alkotásokban korábban a szexualitás is tabunak számított. Azonban a műfajt ért hatások után a szerzők ezt a témát is egyre szívesebben boncolgatták. Közben gyakori lett annak kifejezése is, mit él át a főhős, mi zajlik le a lelkében – például a világvégét látva. Kánai András szerint az olvasók zöme vevő volt ezekre a „vadhajtásokra”, noha azért akadt olyan is, amit egyáltalán nem fogadtak be.

A műfaj a hetvenes években jutott el – a szakértő megfogalmazása alapján – a nyugalmi állapotába. Vagyis oda, ahol már több irányzat is képviselhette magát, a művek pedig egyesíteni kezdték a tudományt és a jó írói vénát.

A számítástechnika közben elképesztő ütemben fejlődött, az írók pedig egyre szívesebben foglalkoztak azzal a kérdéssel is, hogy mi történik majd akkor, amikor az emberek beviszik otthonaikba a számítógépeket. Ilyesmire korábban nem volt példa, hiszen ezek a masinák akkor még óriásiak voltak, és elsősorban kutatólaboratóriumokban használták őket. Az ennél is merészebbek azon is elgondolkodtak, hogy mi van akkor, ha ezeket a gépeket hálózatba kötik, vagy akkor, ha általuk előbb-utóbb egy másodlagos valóság is elérhető lesz. Kánai szerint ez utóbbi jelentette az úgynevezett cyberpunk mozgalom megszületését, amiben a téma főszereplője a számítógép, illetve az azokat támadó vírus volt.

A metaverzum és a többi

Kánai András szerint a sci-fi sokféle technológiára hatással volt, de az irányzat korunk legismertebb üzletembereiben is mély nyomot hagyott. Példaként említette a Meta óriáscég által építendő digitális világot, a metaverzumot, amely valójában már Neal Stephenson Snow Crash című munkásságában is megjelent. De ugyanide sorolható William Gibson Idoruja is, ami egy virtuális lény és egy hús-vér ember házasságkötését meséli el. Kánai András szerint ilyesmire napjainkban is találni példát.

A szakértő szólt arról is, hogy az irodalmi alkotások „éltető anyaga” a konfliktus. Ez a technológiáról szóló művekben is megjelenik. Erről az adásban bővebben is mesél Kánai András, és közben abba is beavatja a hallgatókat, hogy hogyan néz ki egy jövőkutató napja.

Ide kattintva részleteket tudhat meg a sorozatról, és megtalálja a beszélgetéseket.