Féléves kutatás alapján jutott arra 2022 júliusában a Science magazin, hogy az Alzheimer-kutatások irányát jelentősen befolyásoló, a Minnesotai Orvosi Egyetem vezető kutatóinak t006-os tanulmányában központi elemeket manipulálhattak, hogy azok jobban alátámasszák a kutatók hipotézisét.

A Qubit cikke szerint az eredeti tanulmány egérkísérletekre alapozva vezette fel a későbbi Alzheimer-kutatások irányát jelentősen befolyásoló elméletet, mely szerint az Aβ*56 molekula lehet a kognitív leépülés kulcsa, ezért a gyógyszerkutatások során is annak a mechanizmusára érdemes koncentrálni.

Csakhogy az Aβ*56 vagy nem létezik, vagy csak lehetetlen megtalálni: a 2006-os kutatás után többen is próbálták emberi testnedvekben kimutatni, azonban nem jártak sikerrel. A tudományos publikációk fotómanipulálásainak leleplezésére szakosodott molekuláris biológus, Elisabeth Bik szerint elképzelhető az is, hogy az egyetem kutatóinak eredményei nem feleltek meg kezdeti hipotézisüknek, ezért utólag azokhoz igazították az adatokat és a képeket is.

A cikk szerint a hamisított adatok és a manipulált felvételek ráadásul nemcsak erre a 2006-os tanulmányra jellemzők, hanem az egyetem idegtudósának, Sylvain Lesnének legalább húsz másik tanulmányában találtak képmanipulációra utaló nyomokat.

Az ügyben egyébként már a Minnesotai Egyetem is vizsgálódik. Ha bebizonyosodik, hogy valóban manipuláltak egy sor kutatást, akkor Lesnéről az is kiderülne, hogy több milliárd dollár kutatási pénz elpazarlásáért felelős, azonban itt nem a pénz a legsúlyosabb tétel. Hanem sokkal inkább az, hogy a kutatások alapján rengeteg embert diagnosztizálhattak és kezelhettek félre.

(Címlapképünk illusztráció.)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.