Több gyors rádiókitörést (fast radio burst, FRB) volt már lehetőségük megfigyelni a tudósoknak, tavaly azonban egy egészen különlegeset rögzítettek. A Nature és a Nature Communications hasábjain is publikált tanulmány szerint 82 óra leforgása alatt 1863 kitörést sikerült regisztrálni. A teljes megfigyelés ideje 91 óra volt.

Ez a „hiperaktív” viselkedés lehetővé tette a tudósok számára, hogy ne csak a forrásnak otthont adó galaxist és annak tőlünk való távolságát vizsgálják, hanem azt is, hogy pontosan mi az FRB forrása.

Az FRB 20201124A jelű kitöréseket a kínai FAST rádióteleszkóppal sikerült észlelni. A jelenséggel kapcsolatos kutatást Heng Hszü, a Pekingi Egyetem tudósa vezette.

1,5 milliárd fényévről érkező rádiójelet fogtak be csillagászok, fogalmuk sincs, honnan jött, és mi küldte azt

Komoly felfedezés tartja lázban a CHIME nevű kanadai teleszkópot használó csillagászcsapatot, ugyanis a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket sikerült befogniuk. Mostanra az is kiderült, hogy a jel nagyon sokat utazott, mire elért hozzánk.

Eddig a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy az FRB-k magnetárokból, vagyis nagyon erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagokból származnak. Ha a mostanival is ez a helyzet, akkor az a magnetár egy kivételes példány lehet.

Bing Zhang asztrofizikus, az amerikai Nevadai Egyetem szakértője szerint a mostani megfigyelés arra világít rá, az FRB-k sokkal bonyolultabbak, mint eddig gondoltuk. Ezeket 15 évvel ezelőtt fedezték fel, és azóta is komoly fejtörést okoznak a csillagászok számára. Ezek rendkívül rövid ideig – a másodperc ezredrészéig tartó – tartanak, ugyanakkor annyi energia szabadul fel belőlük, mint amennyit 500 millió Nap lenne képes kibocsátani ennyi idő alatt.

Furcsa rádiójeleket észleltek a tudósok, minden eddigi elméletet boríthat

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az első olyan gyors rádiókitörést, ami sosem némul el.

A vizsgálatukat nehezíti, hogy a legtöbb magnetár csak egyszer tör ki, majd elnémul – ismétlődő kitörésekből jóval kevesebb van. 2020-ban azonban sikerült egyet azonosítani, ami a Tejútrendszeren belül van, így az FRB-k megfigyelésére minden eddiginél nagyobb esély adódott.

Az FRB 20201124A esetében azt figyelték meg a kutatók, hogy a mágneses tér, valamint a magnetár körüli részecskék sűrűsége ingadozott. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kitöréseket valami más is befolyásolja, ami valószínűleg egy kísérő társ – egy másik csillag, esetleg egy fekete lyuk.

A megfigyelések arra utalnak, hogy olyan helyeken is kereshetjük a jövőben a gyors rádiókitörések forrását, ahol azok létére eddig nem gondoltunk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.