Az esetről készült, a Frontiers in Endocrinology című folyóiratban publikált jelentés szerint a 27 éves nő 1-es típusú cukorbetegségben is szenved, ami egy autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer megtámadja az inzulint termelő hasnyálmirigyet. Az inzulin azért fontos, mert ez segít a cukrot a véráramból a sejtekbe juttatni, ám a cukorbetegség csökkenti a szervezet inzulintermelését. Ez pedig a vércukor szintjének emelkedését okozza.

5-ből 1 ettől a betegségtől szenvedő embernek van valamilyen más autoimmun betegsége – derült ki egy 2020-as, a Diabetes Care folyóiratban megjelent jelentésből. Úgy tűnik, a hányási rohamoktól szenvedő nő esetében is egy ilyen rendellenesség vezet a panaszaihoz, noha az orvosok egyelőre még mindig nem tudják, hogyan – foglalta össze a Live Science.

A nő először 2016-ban fordult orvosokhoz. Ekkor havonta egyszer tapasztalta ezeket a hányási rohamokat. A jelentés szerzői szerint a nő a rohamok előtt úgy érezte, közeleg a vég, és a kórházba is pánikolva érkezett. Majd émelyegni kezdett, erős hasi fájdalmat érzett, végül pedig hányni kezdett. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a nő napi több mint 30 alkalommal hányt, és ezek mennyisége a 6 litert is elérte.

A nőnél „ciklikus hányásszindrómát” (cyclic vomiting syndrome) diagnosztizáltak: ez egy olyan rendellenesség, amit váratlan hányási rohamok jellemeznek, hosszú tünetmentes időszakokkal.

A betegség oka jelenleg nem ismert, ám a kutatók úgy gondolják, az agy és az emésztőrendszer közötti idegi jelek hibájából fakadhat. A kórházban a nő tünetei jellemzően néhány nap múltán enyhültek, a vércukorszintje azonban leesett, és – a szakszerű inzulinkezelés ellenére – napokig alacsony is maradt. Egy orvosi csapat az eset kivizsgálására egy egész testre kiterjedő vizsgálatot végzett, ám „nem találtak semmi jelentőset” – mondta Dr. Wei Liang, a jelentés egyik szerzője.

Egy vérvizsgálat azonban a GAD autoantitestek „extrém magas” szintjére mutatott rá a nő esetében. Ezek tévedésből támadják a szervezet saját szöveteit, és az 1-es típusú cukorbetegségtől szenvedő betegekben található meg. Szintén találtak a beteg vérében olyan, az inzulinhoz kapcsolódó antitesteket, amelyek olykor olyan betegeknél fejlődnek, akiknek inzulininjekciókra van szükségük.

Az orvosok olyan gyógyszeres kezelést adtak a nőnek, amelyek csökkentették az antitestek számát, és a vércukorszintet is helyreállították. A rituximab nevű gyógyszerrel történő kezelés után a hányásos tünetek jelentősen csökkentek. A kezelést követően nyolc hónapig figyelték a beteget.

A csapat szerint a páciens vérében lévő antitestek valahogyan befolyásolták a ciklikus hányásszindrómát – amint ezek eltűntek a vérből, a hányásos tünetek is megszűntek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.