Nem is kell az agyat vizsgálni, maga a test is árulkodik arról, hogy valakinek mentális betegsége van – állítják a Melbourni Egyetem kutatói. A szakemberek több mint 175 ezer személy egészségügyi adatainak elemzése után jutottak arra a következtetésre, hogy a rossz fizikai egészséggel kapcsolatos pontszámok jobb indikátorai a mentális betegségeknek, mint az agyi szkenneléseken észlelt változások.

Ez a megállapítás – jegyzi meg a Science Alert – nem is annyira meglepő, hiszen korábbi kutatások már kimutatták, hogy a mentális betegségek rossz fizikai egészséggel és krónikus betegségekkel, például elhízással és cukorbetegséggel járhatnak együtt. A skizofréniában szenvedőknél például háromszor nagyobb a cukorbetegség kialakulásának és kétszer nagyobb a szív- és érrendszeri betegségeknek a kockázata, mint a mentálisan nem érintetteknél.

A kutatók MRI-vizsgálatokat végeztek, illetve állapotfelmérést a vizsgálataikba bevontak hét testrendszerének működéséről, beleértve az immunrendszert, a máj működését, a szív-, tüdő- és vese egészségét. Ez lehetővé tette számukra, hogy összehasonlítsák a mentális betegséggel diagnosztizált emberek egészségügyi pontszámait az azonos korú egészséges emberekével. Bár az agyi képalkotó vizsgalatok eredményeiben mutatkozó különbségek pontosan megmutathatják a mentális eltéréseket, például a skizofréniát, a bipoláris, depressziót és a generalizált szorongásos zavart, a kutatók arra a következtetésre jutottak, az egy vagy több ilyen rendellenességben szenvedő egyéneket „szerény pontossággal" meg lehet különböztetni a hasonló korú egészséges kontrolloktól, pusztán a test egészségi állapota alapján.

Akár a skizofrénia terápiájához is vezethet a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése

A 110 éve leírt skizofréniáról már számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai hátterét azonban mindeddig nem tárták fel - most a Semmelweis Egyetem kutatása ért el egy fontos eredményt a területen.

A máj- és vesefunkcióra, az immunrendszerre és az anyagcserére vonatkozó test-egészségügyi pontszámok következetesen rosszak voltak a mentális eltérési állapotokban az egészséges kontrollokhoz képest, és az is kiderült, hogy jobban előre jelezték a mentális egészséggel kapcsolatos diagnózist, mint az agyi képalkotó pontszámok. Ezt annyiban találták meglepőnek, hogy a mentális betegségek valójában agyi eltérésekben gyökereznek.

Ennek ellenére számos lehetséges oka van annak, ami megmagyarázza, hogy a rossz fizikai egészség miért jár együtt súlyos mentális betegségekkel. Ilyenek az antipszichotikus és a hangulatstabilizáló gyógyszerek mellékhatásai, a krónikus stressz, a fokozott fertőzések és a fokozott immunválaszok. Korábbi kutatások például már kimutatták, hogy a skizofréniában szenvedők esetében a Covid-19 miatti halálozás kockázata közel háromszorosa volt a betegségben nem szenvedőkének.

A kutatók mindenesetre nyilvánvalóvá teszik, hogy az eredményeiket – amelyek többnyire fehér, brit populációból származnak – nem diagnosztikai eszközként való felhasználásra szánták. Olyan személyeket vizsgáltak ugyanis, akiknek megállapított diagnózisuk volt, azaz nem tudni, hogy észrevételeik érvényesek-e a mentális rendellenesség kialakulása előtt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.