A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), illetve annak jogelődjei koordinálásával Magyarországon 1992 óta zajlik az allergiás reakciókat kiváltó növényfajták, köztük a parlagfű pollenjének monitorozása. Jelenleg az Aerobiológiai Hálózat 20 állomása gyűjti napi rendszerességgel a mintákat. A legnagyobb magyarországi adatelemző és adatvizualizációs cég, a HCL Technologies Starschema adattudósai érdekes összefüggéseket tártak fel ezeknek az adatoknak a vizsgálatával az 1992 és 2021 közötti időszakra vonatkozóan.

Később kezdődik, de gyorsabban berobban

A Starschema elemzéséből kiderül, hogy a parlagfű pollenkoncentráció országos átlagát vizsgálva a szezon fokozatosan eltolódik. Az adatokból kirajzolódó trendek ugyanis azt mutatják, hogy az a nap, amikor az országos napi átlagkoncentráció eléri az alacsony szintet (>1 pollen/m³), egyre későbbre datálódik. Érdekesség ugyanakkor, hogy ugyanez a megállapítás nem érvényes arra a napra, amikor először mérhető a már tüneteket okozó közepes szint (>10 pollen/m³). Ez azt jelenti, hogy a felfutási idő rövidül.

A fentiek mellett érdemes kiemelni azt is, hogy a levezető szakasz, vagyis az az időszak, amikor a parlagfű pollenjének koncentrációja még az alacsony tartományban van, egyre jobban elnyúlik.

MTI / Turbéky Eszter

A leírt jelenséget az alábbi online adatvizualizációk szemléltetik a Starschema adattudósai. Beágyazás helyett inkább új abalkban megnyíló ábraként tálaljuk őket, úgy átláthatóbbak. Az első az átlagos napi pollenkoncentrációt mutatja 1992 és 2021 között. A második pedig ugyanezen időszakban a parlagfűszezonok alakulását Magyarországon.

Ami a rekordokat illeti

2018-ban július 22. volt az első és október 28. az utolsó olyan nap, amikor a parlagfű koncentráció országos átlaga elérte a közepes szintet. A rendelkezésre álló adatok alapján ez a 99 napos időszak volt eddig a leghosszabb. Ha a nagyon magas szintet vizsgáljuk (>100 pollen/m³), akkor a csúcsidőszak ugyanebben az évben 39 napig tartott, ami szintén rekordnak számít.

Eddig négy olyan nap volt, amikor a parlagfű pollenkoncentráció országos átlaga elérte az extrém magas szintet (>500 pollen/m³). 2010. augusztus 27-én 597,8-et, 2011. augusztus 27-én 595,3-et, 2014. szeptember 3-án 531,1-et, míg másnap, vagyis 2014. szeptember 4-én 735,5-et mértek.

A napi maximum tekintetében szintén 2014-ben született meg a rekord, Békéscsabán 1883 pollen/m³ értéket regisztráltak.

Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfű pollenjétől

A légköri allergéneket az okozott allergiás tünetek erőssége szempontjából egy 0-tól 4-ig terjedő skálán osztályozzák, ahol a 4-es a nagyon erős allergéneket jelöli. Az NNK által monitorozott növények közül egyedül a parlagfű pollenje tartozik ebbe a kategóriába. Az általa okozott szénanátha és asztma tünetei a legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon a lakosság közel 20 százalékánál jelentkeznek.

Az Észak-Amerikából származó gyomnövény az 1920-as években tűnt fel először az országban. Terjedése kezdetben lassú volt és egészen a 70-es évekig nem váltott ki tömeges allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben a folyamat felgyorsult, aminek eredményeként a parlagfű tekintetében hazánk számít a legszennyezettebb országnak Európában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.