A James Webb űrteleszkóp újabb fontos eredménye: sikerült megnéznie egy exobolygó, a WASP-107b atmoszféráját. Az eszköz közép-infravörös tartományban dolgozó műszere (Mid-Infrared Instrument, MIRI) összetett kémiai szerkezetet tárt fel – írta meg az Interesting Engineering.

A Neptunuszhoz hasonló gázbolygó azért is keltette fel a tudósok érdeklődését, mert a Napnál hidegebb és kisebb tömegű csillag körül kering. A Nature című tudományos lapban közzétett publikáció szerint

a bolygón szilikáthomokból, vízgőzből és kén-dioxidból álló felhőket sikerült azonosítani.

A Leuveni Katolikus Egyetem tudósai szerint a metán hiánya felmelegedett bolygóbelsőt jelez.

LUCA School of Arts, Belgium/ Klaas Verpoest (visuals), Johan Van Looveren (typography). Science: Achrène Dyrek (CEA and Université Paris Cité, France), Michiel Min (SRON, the Netherlands), Leen Decin (KU Leuven, Belgium) / European MIRI EXO GTO team / ES

A legnagyobb meglepetést a kén-dioxid jelenléte okozta, a korábbi szimulációk ugyanis azt vetítették előre, hogy nincs ilyen anyag a légkörben. A jelenlét oka az lehet, hogy bár a hűvösebb csillagból kevesebb nagy energiájú részecske indul útnak, ezek be tudnak hatolni a bolygó légkörének mélyebb rétegeibe, és el tudják indítani azt a kémiai folyamatot, amelynek végén kén-dioxid keletkezik.

Van egy pokoli bolygó a Föld közelében, ami furcsa jeleket sugároz - most megfejthették a titkát

Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.

A WASP-107b külső légkörének hőmérséklete nagyjából 500 Celsius-fok. Az, hogy a légkör felső rétegében találták meg a szilikátfelhőket, arra utal, hogy a homokból álló esőcseppek a forró légkörben hatékonyan párolognak el, majd jutnak vissza a felső légkörbe, hogy újra felhővé álljanak össze.

Most tovább vizsgálják a bolygót, hogy kiderüljön, milyen titkokat rejt még az eddig ismertek közül a legkisebb sűrűségű exobolygó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.