Addig alszanak a kantáros vagy más néven állszíjas pingvinek, amíg ön lassan elszámol 4-ig, viszont miután ezt tízezerszer megteszik egy nap, összességében 11 órát töltenek alvással – derül ki egy új tanulmányból. Ilyen, mindössze másodpercekig tartó mikroalvásokat, amelyeknél becsukódik a szem és az alváshoz kapcsolódó agyi aktivitás tapasztalható, azoknál az embereknél is megfigyeltek, akik nem aludtak eleget. Sajnos olykor ez nagyon rosszkor jön, például ha valaki éppen autót vezet. Viszont a pingvineknél nincs ilyen veszély, szóval esetükben nem veszélyes, inkább az ökológiai szükségszerűség által kiváltott alvási viselkedés.

Francia, dél-koreai és német kutatók 14 vadon élő állszíjas pingvint tanulmányoztak, akik egy ragadozó madárnak kitett kolóniában inkubáltak tojást. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a mikroalvás képes-e bármilyen alvási funkciót ellátni, és hasznos alvási módszer-e az állandó éberséget igénylő ökológiai körülmények között.

A tanulmány szerint a kotlás során, amikor a skuákról (egy ragadozó tengeri madárfajról) ismert, hogy pingvintojásokat zsákmányolnak, az egyik pingvinszülő kénytelen folyamatosan őrizni a tojásokat vagy a kiscsibéket, miközben partnere több napig távol van táplálékot keresni. Ezenkívül meg kell védeniük fészküket a behatoló pingvinek ellen, miközben azért aludniuk is kell.

A kutatók, írja a CNN, sajátos alvási mintázatukat távoli elektroenkefalográfos (EEG) megfigyelés és egyéb nem invazív érzékelők segítségével azonosították az állatok sajátos alvási mintázatát, és megfigyelték, hogy a kolóniában a pingvinek óránként több mint 600 alkalommal pihennek mikroalvásban. A szakemberek szerint a mindössze 4 másodpercig tartó mikroalvások ezrei még a pingvinek között is példátlan jelenségnek mondhatók.

Az állszíjas pingvinek alvásának háromnegyede tíz másodpercnél rövidebb epizódokban zajlik, ami amúgy nem egyedülálló az állatvilágban. Vannak (vannak) más állatok is, amelyek meglehetősen töredezetten vagy nagyon rövid ideig alszanak. De ezt nem tudják folyamatosan fenntartani, mint a kantáros pingvinek, akik így alhatnak és ébren maradhatnak kotlás közben.

Flickr/Liam Quinn

Bár a kutatók nem mérték közvetlenül a mikroalvás helyreállító értékét arra a következtetésre jutottak, hogy „az állszíjas pingvinek nagy befektetése a mikroalvásba” és „a sikeres szaporodási képességük, annak ellenére, hogy ilyen széttagolt módon alszanak”, azt sugallja, hogy a mikroalvás biztosítja legalább az alvás néhány helyreállító funkcióját. Arra a következtetésre is jutottak, hogy más állatok is képesek lehetnek „rugalmasan felosztani az alvást rövid vagy hosszú szakaszokra, attól függően, hogy milyen ökológiai éberségi igényeik vannak.

Azt a vezető kutató is elismerte, hogy még nem tudják, hogy milyen fiziológiai magyarázat áll a pingvinek mikroalvásának hátterében, és arra is figyelmeztetett, hogy az ember számára nem tanácsos rövid szakaszokban aludni, mivel nem ugyanaz a fiziológiánk, mint az állszíjas pingvineknek, és nem tudjuk, hogy az alvás nálunk is ugyanúgy működik-e. Viszont bizonyos alvási szokások, amelyek rosszak lehetnek az embernek, egyes fajoknál a túlélést jelenthetik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.