Egyre többet hallani arról, hogy mennyire rossz hatással van az egészségre a fizikai inaktivitás, illetve a helyhez kötött tevékenységek, legutóbb pedig egy brit kutatóintézet, az NIHR (National Institute for Health and Care Research) és a BRC (Leicesteri Orvosbiológiai Kutatóközpont) tudósai állapítottak meg kapcsolatot a környezetszennyezésnek való rendszeres kitettség és az említett inaktivitás között.

Az persze ma már köztudott, hogy a levegőszennyezés kardiometabolikus és légúti betegségekhez kapcsolódik. Ami ijesztő: 2019-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének becslése szerint a világ lakosságának 99 százaléka nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmazó levegőt lélegzik be. Most viszont az is kiderült, hogy a légszennyezettség szintje befolyásolhatja az emberek testedzési képességét vagy a testedzés élvezetét. Kockázati tényezőnek is tekinthető az ülő viselkedés növelésében, mivel ösztönzi a bent töltött időt, és elriasztja a szabadban való aktív tartózkodást, tovább növelve a krónikus betegségek kockázatát egyfajta a visszacsatolási körben.

A tanulmány készítésekor a kutatók 664 olyan, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensre fókuszáltak, akik részt vettek egy olyan programban, amely a gyaloglást ösztönözte. A kutatásba bevontak egy hétig viseltek gyorsulásmérőt, ami lehetővé tette a szakembereknek, hogy három éven keresztül nyomon kövessék fizikai aktivitásukat és azt, hogy mennyit ülnek. A kutatócsoport ezután összevetette ezeket az adatokat az előző három év légszennyezettségi szintjeivel, a szemcsés anyagokra és a nitrogén-dioxidra összpontosítva, amelyek az egészségügyi kutatások gyakori szennyezőanyagai. Emellett a tanulmány más befolyásoló tényezőket is figyelembe vett, például a társadalmi nélkülözést és az épített környezetet.

AFP / DPA / Marijan Murat

A megállapítások önmagukért beszéltek. Bár a szennyező anyagok szintje nem befolyásolta a mérsékelttől az erőteljesig tartó fizikai aktivitást vagy a lépésszámot, korrelált az ülőmunkaidő növekedésével. A legmagasabb nitrogén-dioxid expozíciós szintek például napi 22 plusz percnyi inaktivitást jelentettek – írja az earth.com.

A kutatók mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegőszennyezettség okozza az ülőidő növekedését, akkor a környezeti levegő szennyezettségének csökkentésére irányuló beavatkozások, például az alacsony kibocsátású zónák pozitív hatással lehetnek az egyén ülő viselkedésének szintjére, és jelentős hatással lehetnek a közegészségügyre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.