A világ legnagyobb ragadozó halának tartott, akár hatméteresre is megnövő nagy fehér cápák a hűvös tengerpart közeli vizeket kedvelik. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan változnak vadászati szokásaik a különböző környezetben, azaz hogy mennyire tudnak alkalmazkodni ezekhez.

A több egyetem összefogásából kezdeményezett kutatás során, a Monterey Bay Aquarium projektjében 21 nagy fehér cápára tettek nyomkövetőt Kaliforniában, különböző környezetben (partmenti szigeteken, földnyelveken és öbölben). A helyszínválasztás ideálisnak tűnt, mivel itt sok felnőtt és fiatal fehér cápa él, és számos lehetséges élőhely található számukra.

Az állatok helyzetét, mozgását mérő érzékelők hat nap után leváltak, és a felszínre úsztak – írja a Newsweek. A szakemberek ezután elemezték a nyomkövetők adatait, azt vizsgálva, változott-e és ha igen, akkor hogyan a cápák viselkedése, mozgása, napi rutinjaik, amikor más környezetbe kerültek.

Egységesen úgy találták, hogy bárhol is voltak a ragadozó halak, nappal aktívabbak voltak, mint éjszaka, a mozgásukból egyértelműnek tűnt, hogy zsákmányra vadásznak. Hajnalban és alkonyatkor viszont csak olyan helyen voltak aktívabbak, ahol azt gondolhatták, hogy halakkal, nem pedig tengeri emlősökkel táplálkozhatnak. Az is kiderült, hogy a cápák a mozgásukat és a rutinjukat a helyi környezetükhöz igazították, és ennek megfelelően mindenhol másképp viselkedtek.

Mindez lehetővé teszi a nagy fehér cápák számára, hogy kiaknázzák a helyi táplálkozási lehetőségeket és a zsákmány viselkedését – magyarázzák a kutatók közleményükben. Dél-Afrika egyes régióiban például a fokföldi szőrfókák hajnalban sebezhetőbbek, ami fokozott cápaaktivitáshoz vezet ebben az időszakban. Ezzel szemben azokon a területeken, ahol a fókák a moszaterdőkben keresnek menedéket, a cápák a nap folyamán aktívan alkalmazkodnak, hogy optimalizálják esélyeiket a zsákmány megtalálására.

A kutatók bíznak abban, hogy címkézési technológiájuk és az eredményeik segíteni fogja a cápakutatókat abban, hogy jobban megértsék ezeket az állatokat és egyfajta iránytűt adnak a cápák viselkedésének további kutatásához. Adrian Gleiss, a Murdoch Egyetem viselkedésökológusa, a tanulmány szerzője külön is kiemelte a modern technológia szerepét abban, hogy betekintést lehessen kapni a legnehezebben tanulmányozható fajok életébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.