A Pittsburgh-i Egyetem tudósai fontos megállapításra jutottak az emberi bőrrel kapcsolatban, amit korábban a szervezet elsődleges, passzív védelmi vonalának tartottak a szakemberek. A kutatók azt találták, hogy a bőr képes saját antitesteket termelni, hogy leküzdje a szervezetet megtámadó fertőzéseket. Az erről szóló publikáció a Nature-ben jelent meg.

A felfedezés nagyon komoly előrelépés a betegségekkel szembeni védekezés terén, így ugyanis megnyílhat az út a tű nélküli, bőrre felvihető és azon keresztül beszívódó vakcinák fejlesztése felé.

Az immunrendszer legfontosabb feldata, hogy megtámadja a szervezetbe bejutó kórokozókat anélkül, hogy a saját sejtjeit kezdené el pusztítani. A korábbi kutatások kimutatták, hogy a mikrobák nélkül nevelkedett felnőtt egerek bőrén megtelepedhet a Staphylococcus epidermidis nevű, gyakori – és ártalmatlan – baktérium, amely az emberi bőrön található. Ez a hosszú távú kolonizáció specifikus immunsejtek, az úgynevezett T-sejtek termelését váltotta ki, amelyek hozzájárultak a helyi immunitás erősítéséhez.

Michael Fischbach, a mostani és a korábbi tanulmány társszerzője szerint a további kutatásokkal azt is sikerült kimutatni, hogy ezeknek a sejteknek a szerepe sokkal erősebb, mint azt korábban gondolták a tudósok.

Az egerekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy az S. epidermidis beindítja a B-sejtek, vagyis az antitestek termeléséhez szükséges immunsejtek aktivitását. A bőr ezután antitesteket termelt az S. epidermidis ellen, ezek pedig legalább 200 napig életben maradtak.

A bőr még akkor is képes volt létrehozni ezt az immunválaszt, amikor a nyirokcsomók – az immunsejtek aktiválását segítő immunközpontok – működését leállították a tudósok. Az S. epidermidis jelenléte speciális immunstruktúrák kialakulását is beindította a bőrben, amelyek vonzották a T- és B-sejteket, ezzel fokozva az antitestek termelését.

A vakcinák megtanítják az immunrendszernek – amely magában foglalja a T- és B-sejteket, valamint az antitesteket is –, hogy felismerje és emlékezzen az egyes kórokozókra. Ennek köszönhetően a szervezet gyorsan reagálhat, ha ismét az útjába kerül az adott baktérium vagy vírus.

Ezzel kapcsolatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a bőrön keresztül is ki lehet-e váltani egy ilyen hatást. Egy második tanulmányban Fischbach és csapata kimutatta, hogy az S. epidermidis a hagyományos vakcinákhoz hasonló antitest-választ vált ki a szervezetből.

A szakember szerint mindez felvillantja annak a lehetőségét, hogy az említett kórokozó segítségével a bőrön keresztül felszívódó vakcinákat készítsenek. Ez nagy segítség lenne a világ azon régiói számára, hol kevésbé van lehetőség a védőoltások beadására, ráadásul a vakcinák tárolása is egyszerűbb lenne, nem beszélve az alacsonyabb költségekről.

Fischbach szerint most a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon az emberek esetében is ugyanúgy működik-e a mechanizmus, mint ahogyan azt az egereknél megfigyelték.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.