Lehet, hogy a gyémántok vezethetnek el egy új akkumulátortechnológiához: tudósok ugyanis egy olyan új generációs telepen dolgoznak, aminek a magja szén-14, azaz a szén 14-es tömegszámú, radioaktív izotópja, ami elsősorban a szénizotópos kormeghatározásban használatos.

A tudósok azonban megtalálták a módját annak, hogy ezt a szén-14-et egy szintetikus gyémántba zárják – ami pedig ezután történt, az nagyon érdekes. Az izotóp ugyanis ennek során egy béta-bomlás nevű folyamaton megy keresztül, amikor is elektronokat bocsát ki.

Itt még nincs vége, mert mint a BGR részletezi, a keletkező elektronokat a gyémánt elnyeli, és ezen a ponton ez elektromossággá alakítható – így létrejöhet egyfajta önfenntartó, radioaktív gyémántakkumulátor.

A legegyszerűbben egy napelemhez hasonlítható a dolog, csak itt nem a napenergiát veszi fel az anyag, hanem a gyémántból kibocsátott elektronokat.

A telep felezési ideje 5700 év, tehát akár több tízezer évig is működhet bármiféle beavatkozás nélkül. Nagy teljesítményt azonban nem tud leadni, tehát a hétköznapi eszközökben – akár okostelefonokban – nem érdemes számolni a megjelenésével.

Az új akkumulátor inkább a kis teljesítményű berendezések energiaellátásáról gondoskodhat, mint például az űrszondák. Érdekesség, de a Voyager-1 űrszonda is nukleáris akkumulátorral működik, igaz, kicsit más megközelítéssel: a plutónium bomlása során keletkező hőt hasznosítja.

De a gyémánt telepre visszakanyarodva: amellett, hogy sokkal tovább működhet, mint eddig bármi, még a radioaktív sugárzást is bezárná a gyémántba, tehát az emberre sem jelent veszélyt. Az ugyanakkor még nem ismert, hogy mikor lehet a gyakorlatban is hasznosítható ez az újfajta telep, vagy hol tart a fejlesztése.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.