Az Ohio Állami Egyetem kutatói a mindennapos háttérzene hatását vizsgálták, abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 13,5 millió ember dolgozik olyan munkahelyen, ahol gyakori a háttérzene, azonban a zenét gyakran csak az ügyfelekre figyelve választják ki. A kutatók arra jutottak, hogy ha ez a háttérzene nincsen szinkronban azzal, amire a dolgozóknak szükségük van a munkájuk elvégzéséhez, akkor az befolyásolhatja az energiájukat, a hangulatukat és még a teljesítményüket is, fáradtsághoz, fókuszálási nehézségekhez és munkahelyi elégedetlenséghez vezethet.

A kutatók két vizsgálatot végeztek. Az egyikben 166 teljes munkaidős munkavállaló vett részt, online módon. A résztvevők először értékelték, hogy mit gondolnak a zene négy jellemzőjéről, a hangerőről, a sebességről, az összetettségről és az érzelmi intenzitásról. Ezután két lejátszási lista egyikét hallgatták meg, miközben kreativitási feladatot hajtottak végre.

Az egyik lejátszási listán vidám popzenék voltak, mérsékelt összetettséggel. A másik lassabb, komorabb volt, és alacsonyabb hangerőn szólt. A feladat elvégzése után a résztvevők értékelték, hogy a hallott zene mennyire felel meg a hangerő, a sebesség, a komplexitás és az érzelmi intenzitás igényeiknek. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők negatív hatást tapasztaltak, ha a hallgatott lejátszási lista jellemzői nem voltak összhangban azzal, amire szükségük volt.

A probléma különösen tetten érhető volt az ingerszűréssel hadilábon állók körében. Az ingerszűrés az a képesség, hogy valaki egyszerre csak egy szenzoros bemenetre fókuszáljon. Vannak, akiknél ez nehézségekbe ütközik, és az ilyen résztvevők nem tudták figyelmen kívül hagyni a háttérben zajló zenét, miközben a feladatukra koncentráltak.

A második kísérletbe 68 olyan dolgozót vontak be, akiknek a munkájához mindennapos háttérzene tartozott. A résztvevők három héten keresztül minden nap három e-mailes kérdőívet töltöttek ki zenei igényeikről, a hallott zenéről, a hangulatukról, kognitív kimerültségükről és különféle munkahelyi tevékenységeikről.

Az eredmények megerősítették az első vizsgálat eredményeit, és egy másik adalékkal is szolgáltak: a zenei ízléstől eltérő muzsika hatással volt a munkateljesítményre. A résztvevők ilyenkor nagyobb valószínűséggel cselekednek úgy, ami árt a vállalatnak. A negatív cselekvések közé tartozhat a lassabban végzett munka, a munkahely leszólása és az irodaszerek ellopása. Emellett kevésbé voltak hajlandók pozitív cselekedetekre, például a kollégáik segítésére a felelősségükön túlmutató feladatokban.

A kutatás eredményeit összegezve elmondható, hogy a nem megfelelő háttérzene hatással van az alkalmazottak jólétére, és közvetlenül befolyásolhatja a vállalat eredményét. Amikor a dolgozók figyelmét elvonja vagy kimeríti a nem megfelelő zene, csökken a termelékenységük, és az általános teljesítményük is romlik.

„A munkaadóknak meg kell próbálniuk egyensúlyt teremteni aközött, hogy a zenéjük vonzó legyen az ügyfelek és az alkalmazottak számára, mert ez amúgy nem triviális dolog. Ha az alkalmazottak elégedetlenek, az nem tesz jót a vállalkozásnak” – mondta Kathleen Keeler, a Journal of Applied Psychology folyóiratban részletezett tanulmány társszerzője, az Ohio Állami Egyetem adjunktusa.

A szakemberek azt javasolják, hogy a munkáltatók gondoskodjanak arról, hogy a munkahelyen legyenek olyan helyek, ahova az alkalmazottak elmenekülhetnek a zene elől a szüneteik alatt. Ezenkívül beruházhatnának olyan fülhallgatókba is, amelyek intelligens technológiát alkalmazva tennék lehetővé a viselők számára, hogy hallják az ügyfelek beszélgetéseit, miközben kiszűrnek bizonyos háttérzajokat, beleértve a zenét is.

És bár a tanulmánynak nem ez volt a középpontjában, az eredmények azt is sugallják, hogy a dolgozók boldogabbak és produktívabbak lehetnek, ha megengedik nekik, hogy saját kedvelt zenéiket hallgassák.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.