szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egyáltalán nem biztos, hogy egy weboldalon elhelyezett, túlságosan figyelemfelkeltőre beállított banner sokáig hatékony, ugyanis az agy egy idő után már nem foglalkozik vele, zavaró tényezőként szűri ki. Egy nemzetközi kutatócsoport közelmúltbeli tanulmánya érdekes betekintést nyújt abba, hogyan alkalmazkodik az emberi agy a vizuális környezet gyakori zavaraihoz.

Egyfajta tanulás, azaz tapasztalatok révén az agy képes kiszűrni a zavaró ingereket, segítve azt, hogy az ember a lényegre koncentráljon – derítették ki német és holland kutatók. Bár az első pillanatokban az ilyesfajta ingereknek még hatásuk van, azonban a vizuális feldolgozás egy idő után megváltozik, az agy egyfajta tanult elnyomással figyelmen kívül hagyja azokat. Ez a tanult elnyomás fontos összetevője az emberi látórendszernek, amelyet egyébként erősen befolyásol az önkéntes figyelemszabályozás.

Minderre a Lipcsei Egyetem és az amszterdami Vrije Egyetem kutatói mutattak rá. A szakemberek 24 önkéntest (férfiakat és nőket vegyesen) vontak be EEG-s kísérleteikbe, annak tisztázására, hogy a tanulás (megszokás) hogyan befolyásolja a figyelmet a nagyon észrevehető zavaró tényezők mellett, különösen akkor, ha ezek következetesen ugyanazon a helyen jelennek meg.

A résztvevők azt a feladatot kapták, hogy zavaró tényezők közepette azonosítsanak egy konkrét célobjektumot. Például arra kérték őket, hogy keressenek egy zöld kört egy sor zöld gyémánt között, miközben egy vörös gyémánt, amely elvonja a figyelmet, következetesen ugyanazon a helyen volt. Az EEG adatok jelentős változást mutattak ki az agyi reakciókban az idő múlásával, ami azt jelzi, hogy az agy a vizuális feldolgozás során szinte azonnal elkezdte elnyomni a zavaró pozíciót. Az is kiderült viszont, hogy a kísérletbe bevontak rosszabbul teljesítettek a céltárgy helyének meghatározásában, amikor a zavaró inger a nem megszokott pozícióban tűnt fel.

„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy bár az agy automatikusan reagál a feltűnő ingerekre, azonban a tapasztalatok révén képes tanulni, hogy hatékonyan kiszűrje ezeket” – idézi az egyetem közleménye Norman Forschackot, a tanulmány egyik szerzőjét.

Továbbra is tisztázatlan viszont, hogyan működik a vizuális feldolgozás effajta csillapítása a mindennapi forgatókönyvekben, például ingázás vagy ismerős környezetben való navigáció során. A kutatók szerint a közterek, például az utak következetes tervezése növelheti a biztonságot azáltal, hogy kihasználja az agy azon képességét, hogy kiszűrje a nem releváns vizuális információkat.

A szakemberek a The Journal of Neuroscience folyóiratban tették közzé az észrevételeiket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!