„Tettem egy olyan jóslatot, hogy a mesterséges intelligencia öt éven belül kiváltja a radiológusok munkáját. Ez 2016-ban volt. Tévedtem az időzítésben, de most valóban ez történik” – mondta a GITEX Europe technológia konferencia nyitónapján Geoffrey Hinton. A tavaly fizikai Nobel-díjjal elismert tudós, aki technológiai esemény kiemelt vendégeként érkezett Berlinbe, felrajzolta a diagnosztika egyes területein már igazolt képletet: ahol az orvosok 40 százalékos pontossággal diagnosztizálnak, ott a mesterséges intelligencia 50 százalékos pontosságot ér el – de ha embert és a technológiát kombináljuk, már 60 százalék jön ki.

„A keresztapa” ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hús-vér orvosok nemcsak a diagnózist állapítják meg, hanem a vigasztalják is a pácienst, foglalkoznak annak lelkével, és a mesterséges intelligenciánál ebben sokkal jobbak.

Hinton az egészségügy mellett az oktatást tartja az MI másik kiemelten fontos területének. „Az egyetemem nem szereti ezt hallani, de az a helyzet, hogy a diákok kétszer olyan gyorsan tanulnak a mesterséges intelligenciától, mint a hús-vér tanároktól” – mondta. A kutatóhelyeken az MI-t jelenleg elsősorban a tudományos munka gyorsítására használják, de a szakember egyetért azokkal, akik szerint a technológia hamarosan önmaga fog majd tudományos felfedezéseket tenni.

Balogh Csaba / HVG

Arra a kérdésre, hogy mindez hova vezet, Geoffrey Hinton azt javasolta mindenkinek, hogy nézzen csak vissza öt évvel ezelőttre. „Olyan dolgok láthatsz, mint a GPT-2 modell, amely csupán szövegekkel volt képes néhány dologra. A mostani lehetőségeket elnézve ez hihetetlenül primitív. Ugyanez fog történni öt év múlva a mesterséges intelligencia azon képességeivel, amiket ma csodálunk” – érzékeltette a Nobel-díjas tudós, milyen fejlődés előtt áll a terület.

A felvetésre, miszerint az emberi elme nem kizárólag az agyban képződik, hanem alakulásához, folyamatos működéséhez testre és érzékelésre is szükség van – melyek nem kellőképpen adottak most a mesterséges intelligencia számára – Hinton azt mondta: az ember által ismert létezés, az érzékek használata valóban a leghatékonyabb módja a világ megismerésének. De nem az egyetlen út. Nagyon sokat lehet tanulni nyelvi alapon, szövegalapon is, abban márpedig az embernél nagyságrendekkel gyorsabban halad az MI. Az viszont csak idő kérdésre, hogy mikor gazdagodik megfelelő szenzoros képességekkel.

Hogy milyen veszélyeket lát az, aki részt vett a mesterséges intelligencia megalkotásában? A tudós szerint észre kell venni, hogy az MI-ére legújabb szakaszában, ahol már minden az emberek munkáját és mindennapi tevékenységeit hatékonyan segítő intelligens MI-ügynökökről beszél, észre kell venni, hogy „létezőket” (beings) alkotunk meg. A technológia keresztapjaként emlegetett tudós szerint az út, amin járunk, nem az emberek gondolkodásához hasonló teljesítményre képes általános mesterséges intelligenciához vezet, amiről mindenki beszél, hanem egyfajta szuperintelligenciát hozhat létre az emberiség. Van, aki szerint ez 15–20 év múlva jöhet el, de Geoffrey Hinton Berlinben azt mondta: 10–12 évet ad annak, hogy létrejöjjön az a valami, ami fölött talán már nem is lesz olyan könnyű kontrollt gyakorolnia az emberiségnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.