Rengeteg tudományos kutatás hívta már fel a figyelmet arra, hogy a stressz milyen komoly egészségügyi problémákat okozhat. A szakemberek szerint jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, megzavarhatja az immunrendszer működését, de depresszióhoz és szorongáshoz is vezethet.
Mindez azért is különösen nagy probléma, mert a modern társadalomban az ember éveken át stresszelhet anélkül, hogy ennek élettani hatását érzékelné. Hogy mennyire stresszes valaki, azt a szervezet kortizol szintje mutathatja meg. A kortizol a mellékvesék által termelt hormon: egyfajta univerzális hormon, amely mindenben szerepet játszik a gyulladás csökkentésétől a glükóz lebontásának fokozásáig. Mivel a szervezet stresszreakciójának részeként is felszabadul, ezért a köznyelv „stresszhormonként” is ismeri.
A kortizol szintjének pontos ismerete éppen ezért fontos az ember egészsége szempontjából, ám ezt csak a laboratóriumi diagnosztika tudja kimutatni. Az amerikai Tufts Egyetem mérnökei ezért egy olyan tesztet fejlesztettek ki, ami egyszerűen és a hétköznapi ember számára is könnyen elvégezhető, és a mindennapi rutinba is beilleszthető: egy fogselymet.
Atul Sharma / Nafize Ishtiaque Hossain
Sameer Sonkusale és csapata egy olyan érzékelőt fejlesztett ki, ami pontosan olyan, mint egy fogselyem, ám képes a nyálból kimutatni a kortizol aktuális szintjét. A szakember szerint a fejlesztés azt vizsgálva indult, hogy a stressz és más kognitív állapotok hogyan befolyásolják a problémamegoldást és a tanulást.
„Nem akartuk, hogy a mérés további stresszforrást jelentsen, ezért olyan érzékelő kifejlesztésén kezdtünk el dolgozni, amely a mindennapi rutin részévé válhat” – mondta el a szakember az Interesting Engineeringnek.
Az ACS Applied Materials and Interfaces című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint az eszköz úgy működik, hogy a fogselymezés során a nyál áthalad a fogselyem szélén, majd beszivárog az érzékelőhöz. Hogy a kortizol szintjén meg lehessen mondani, a csapat egy speciális, eMPI (electropolymerized molecularly imprinted polymer) nevű technológiát használt, amelyet közel 30 évvel ezelőtt fejlesztettek ki: a folyamat során egy polimert építenek egy kortizol köré, majd miután a kortizolt eltávolították, a polimer megtartja annak formáját. Ez a forma azután szelektíven képes befogni az új kortizolmolekulákat, amint azok áthaladnak rajta.
A szakemberek szerint a rendszer óriási előnye, hogy olcsó, sőt, akár át is alakítható úgy, hogy más nyál alapú biomarkereket, például az ösztrogént, a glükózt vagy akár a rák egyes biomarkereit is képes legyen megmérni. A kutatók most azon dolgoznak, hogy kitalálják, hogyan lehet egyszerre több molekula jelenlétét is kimutatni.
Bár a fejlesztés ígéretes, a szakemberek szerint az eszköz nem diagnosztizálásra szolgál, sokkal inkább a folyamatos monitorozásra alkalmas. Sonkusale szerint a diagnózist a jövőben is a vérelemzésből lehet majd felállítani, ezt aranyszabálynak tekintik a tudósok is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
