A beszéd kifejezetten az emberek privilégiuma. Azonban a korai rajzoktól, feljegyzésektől, szerszámoktól eltérően nem hagy régészeti nyomokat, így az eredete továbbra sem tisztázott. A Rockefeller Egyetem kutatói nemrégiben viszont fontos lépést tettek ez ügyben, azonosítottak egy gént, amely kulcsszerepet játszhatott a beszéd kialakulásában.

A szakemberek szerint a NOVA1 néven ismert gén bár nyelvi génnek nem nevezhető, de a mutációi hozzájárulhattak a beszéd kialakulásához. A NOVA1 nem ismeretlen a kutatók előtt, ugyanis egyik változata, amelyben csupán egyetlen aminosavcsere történt, már évekkel ezelőtt felkerült egy speciális listára. Erre olyan gének kerülhetnek fel, amelyek a legtöbb emlősben azonos fehérjét termelnek, viszont az emberben más formát hoznak létre. A több mint 20 ezer fehérjét kódoló gén közül mindössze 23 szerepel ebben a felsorolásban, és valószínűleg mindegyik kulcsfontosságú az emberi evolúcióban.

Az eredeti NOVA1, amelyik nélkülözhetetlen az emlősök számára, drámai változáson ment keresztül nem sokkal azután, hogy őseink elváltak a neandervölgyiektől és a deniszovóiaktól, és végül elnyomta a NOVA1 eredeti verzióját. Mindez azt sugallja, hogy a változás evolúciós előnyt jelenthetett, és segítette a korai embereket olyan módon kommunikálni, ahogyan az “unokatestvéreik” nem tudtak.

Hogy igazolják az „emberi” NOVA1 kapcsolatát a vokalizációval, a kutatók génszerkesztő technológiát használva kicserélték egerekben a NOVA1 egérváltozatát az emberire. Ezután egy sor kísérletben hasonlították össze ezeket az állatokat azokkal a társaikkal, akiknél nem történt beavatkozás. Az emberi gént tartalmazó egérbébik másképpen cincogtak, amikor az anyjukat hívták, és a nőstényeknek udvarló felnőtt hímek is bonyolultabb hangokat produkáltak, mint a normál rágcsálók. A legnagyobb különbséget a magas frekvenciájú hívásoknál tapasztalták, amelyek közül néhány túl magas ahhoz, hogy emberi füllel hallhatók legyenek. Összességében a kutatók úgy vélik, hogy a tapasztalt változások utalhatnak arra, hogy az emberspecifikus NOVA1 mutáció finom módon befolyásolhatja a vokális kommunikáció fejlődését.

A genetikailag módosított egér agy szakasza, ahol a NOVA1hu/hu fehérjék zöld színűek

Rockefeller Egyetem

A NOVA1 persze csak egy darabja egy sokkal nagyobb kirakósnak, a nyelv valószínűleg több száz gén mutációjából, valamint a torok és az agy anatómiai változásaiból ered. Erre Erich Jarvis, a Rockefeller Egyetem idegkutatója és a Nature Communications folyóiratban  megjelent tanulmány társszerzője is utalt, amikor azt mondta, hogy bár a tanulmányuk megmutatja, hogy legalább egy, az emberekben egyedülállóan megtalálható genetikai változás hatással lehet a hangkommunikációra egy nem emberi fajban, azonban a beszélt nyelv összességében valószínűleg genetikai változások kombinációja révén jött létre.

A NOVA1 beszédben betöltött szerepének felfedezése nem csupán elméleti, hanem gyakorlati alkalmazásokat is jelenthet. A gén működésének megértése segíthet a tudósoknak új kezelési módszerek kidolgozásában a beszédzavarok kezelésében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.