Molnár Barbara
Molnár Barbara
Tetszett a cikk?

Egyre nagyobb rejtély, hogyan lett dollármilliomos Martin Shkreli, aki egyetlen üzleti döntésével – egy főleg AIDS-betegek kezelésére szolgáló gyógyszer árának irreális megemelésével – magára haragította a fél világot. Shkreli azóta visszalépett, ugyanis nem túl népszerű döntése egyéb befektetéseit is kikezdte. A drágításra maga Shkreli sem adott ésszerű magyarázatot, és bár lehetnének reális okai is, az ilyen döntés a gyógyszerpiacon szinte irreálisnak számít.

Martin Shkreli 32 éves, amerikai, dollármilliomos – és éppen ő az egyik legjobban utált ember az újvilágban. Az albán-horvát bevándorlók gyermeke önerőből lett milliomos, nemrég – főleg AIDS-es betegek toxoplazmózis fertőzésének kezelésére használt gyógyszer – a Daraprim tablettánkénti árát 13,5 dollárról 750 dollárra emelte. (A toxoplazmózis egy parazita-fertőzés, amelyen a népesség nagyjából harmada szinte tünet nélkül átesik. Ám a gyenge immunrendszerű egyéneknél – HIV-fertőzötteknél, rákbetegeknél – a betegség végzetes lehet. A parazita agyvelőgyulladást és neurológiai betegségeket okozhat, károsíthatja a szívet, a májat vagy a szemet is.) A Daraprimet több mint hatvan éve használják, a készítményt a GlaxoSmithKline (GSK) dobta piacra, de 2010-ben eladta a jogokat az Egyesült Államokra vonatkozólag egy CorePharma nevű cégnek, ez a vállalkozás pedig a jogokat idén értékesítette tovább a Turing Pharmaceuticalsnak. Ez utóbbi cégnek a vezére Martin Shkreli, és az ő döntése alapján emelték a gyógyszer árát több mint ötvenötszörösére.

Twitter

Jó, jó, hogy kapitalista, de ne AIDS-betegeken akarjon meggazdagodni

A drasztikus áremelést azonnali botrány követte, Donald Trumptól Hillary Clintonig mindenki elítélte, mondván, szép dolog a piacgazdaság, de nem a legkiszolgáltatottabbakon kéne meggazdagodni. Shkerli az elején azzal magyarázkodott, hogy a gyógyszert eddig áron alul adták, és különben is a cége kutatás-fejlesztésre akarja az így keletkezett pluszbevételt fordítani. Az áremelést megtehette azért is, mert a készítmény ugyan több mint hatvan éve van piacon, így szabadalmi védettsége lejárt, mégis jelenleg az egyetlen ilyen gyógyszer. Shkerli az elején még visszaszólt a támadásokra, "ő nem az az ember, akit fenyegetni kéne", és egy másik gyógyszercég vezetőjét egyenesen lebarmozta, aztán valahogy tudatosult benne, hogy a nép ellenségének nem jó lenni, így néhány napja bejelentette, hogy csökkenti a medicina árát, igaz, azt egyelőre nem tudni, hogy mennyivel.

Megkérdeztünk néhány gyógyszerpiaci szakértőt, hogy mennyire jellemzőek a hasonló áremelések a piacon. Abban mindenki egyetértett, hogy ilyen drasztikusak egyáltalán nem szokványosak. Vannak ugyan olyan esetek, hogy egy készítmény árát megemelik, de ez ritka és sohasem ennyire drasztikus. Innentől kezdve csak találgatni lehet az okokat az amerikai esetben.

Az egyik verzió szerint Shkerli gyógyszercége akarta a piacra dobni a Daraprim generikus változatát, amelynek az árát általában az eredeti készítmény alapján határozzák meg. Az egyébként bejáratott szokás, hogy a szabadalom alatt lévő készítmények – az oltalmi idő lejárta után – első generikus másolatát az a gyógyszergyár igyekszik piacra dobni, amelyik kifejlesztette az eredeti készítményt. A legnagyobb piaci részesedést ugyanis az első generikumok szokták megszerezni. Ám ez azért nem valószínű, mert a Daraprimet nem milliók használják, hanem egy viszonylag kis létszámú betegkör – ez magyarázza azt, hogy eddig nem készült el a generikus változat, ugyanis ennyi betegre nem érdemes gyártósort létrehozni.

Az valós opció lehet, hogy a Turing Pharmaceuticals kifejlesztett egy korszerűbb gyógyszert a toxoplazmózis kezelésére és a Daraprimet ki akarják vezetni a piacról. Igen ám, de jelen információk szerint ilyen készítmény még nincs, Shkerli is azt mondta, hogy majd a keletkezett profilból akarják kikutatni. Lehet az is, hogy a forgalmazónak van olyan információja, hogy az adott készítményt más indikációban – más betegség kezelésére – is elkezdik alkalmazni és jelentősen bővülhet a vásárlói kör – de egy ilyen drágulás ebben az esetben is teljesen irreálisnak tűnik.

Hát akkor…

Marad az a verzió, hogy Martin Shkerlinek egyszerűen ilyen kedve volt és tényleg csak a profit hajtotta. A róla megjelenő – érthetően nem túl hízelgő – cikkek is erre hajaznak. A Turing-vezér döntése azért is vakmerő, mert a készítményt – mint azt a GSK magyarországi képviseletétől megtudtuk – a GSK jelenleg az Egyesült Királyságban forgalmazza, ahol a 30 tablettás kiszerelés ára 13 font (nagyjából 20 dollár.) És bár a gyógyszerkereskedelem nem olyan egyszerű, mintha egy nadrágot vennénk online a tengerentúlról, de azért nem nehéz kitalálni, hogy a 710 dolláros árkülönbség miatt a betegeknek még postaköltséggel is olcsóbb lenne egy brit patikából megrendelni a készítményt.

Shkerli eddig sem igen törődött a kritikákkal. A milliós autókkal szívesen pózoló cégvezér ellen jelenleg a volt cége áll perben, a tét pedig 65 millió dollár. Ennyit követel ugyanis Shkerlitől a szintén gyógyszergyártásban érdekelt Retrophin, mert Shkerli állítólag különböző kereskedelmi és értékpapírokkal kapcsolatos szabálytalanságokat követett el, és több munkavállalót, illetve családjukat zaklatott, megfenyegetett.

Martin Shkerlinnek ráadásul egyéb befektetései is veszélybe kerültek a Daraprim-botrány miatt. A 32 éves üzletember imádja a pop-punk zenét és mintegy egymillió dollárral szállt be a Collect Records nevű kiadóba. A kiadó egyik tulajdonosa, Geoff Rickly a Thursday zenekar frontembere, aki bár eddig jó barátságot ápolt a Shkerlinnel, a botrány kirobbanása után azonnal elhatárolódott tőle, sőt azt is bejelentette, minden kapcsolatot meg is szüntet vele, ugyanis inkább feladja a Collect Recordsot, mint hogy egy centtel is gazdagítsa Shkerlint.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Elfogott egy 15 éve körözött terroristát az FBI Walesben

Elfogott egy 15 éve körözött terroristát az FBI Walesben

Para-Kovács Imre: A főszerkesztő, aki nem tudott semmiről

Para-Kovács Imre: A főszerkesztő, aki nem tudott semmiről

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

Akkora a kórházak tartozása, hogy szeptember óta nem fizettek a beszállítóknak

Akkora a kórházak tartozása, hogy szeptember óta nem fizettek a beszállítóknak