A magyar vállalatok 18 százaléka számlázott külföldre, míg az európai átlag csak 13 százalék. Nálunk többet csak a németek számláznak.
Az európai országok közül Németországban állítják ki a legtöbb számlát külföldre, ami az összes számla 21 százalékát teszi ki – derült ki az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló felméréséből. A második helyen Magyarország áll, 18 százalékkal, míg a legkevesebb külföldre kiállított számlát Görögországban és Oroszországban (7 és 4 százalék) regisztrálták. A Magyarországon kiállított nemzetközi számlák legtöbbször a kis- és nagykereskedelem, a nemzetközi szállítmányozás, a munkagépbérlés, az építőipar és az idegenforgalom területéről kerültek ki.
Átlagosan az európai cégek számláik 13 százaléka állítják ki külföldi partner felé. A megkérdezett vállalatok mintegy fele az elmúlt években szigorított a számlázási és fizetési feltételeken, aminek oka a rossz vagy behajthatatlan kintlévőségektől való félelem. Míg a nyugat-európai megkérdezettek 40 százaléka érzi kockázatosabbnak a külföldi számlázást a belföldinél, addig a kelet-európai cégek 38 százaléka vélekedik hasonlóan. Magyarországon a cégek kevesebb mint harmada érzi többletkockázatnak, ha külföldi partner számára állít ki számlát.
„Az, hogy egy vállalat mennyire érzi kockázatosnak a külföldi számlázását, alapvetően befolyásolhatja nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődését” – mondta el Somodi Bernadett, az EOS KSI Kft. értékesítési vezetője. Számos vállalat nem is érzékeli a nemzetközi piacokban rejlő növekedési potenciált: mindössze a megkérdezettek 21 százaléka véli úgy, hogy növekedést regisztrál majd a nemzetközi értékesítés révén. Vannak azért optimista országok is – Németországban például a megkérdezettek 29, az Egyesült Királyságban 25 százaléka, vár növekedést. Magyarországon ez az arány 19 százalék, ami kevéssel a kelet-európai átlag alatt van.
Az európai vállalatok a legnagyobb kihívásként a külföldi országok jogrendszerét és szabályozási kereteit tekintik, de 44 százalék azt állította, hogy megbirkóznak a felmerülő akadályokkal annak érdekében, hogy hozzájuthassanak külföldi kintlévőségeikhez. A megkérdezett magyarországi vállalatok 30 százaléka úgy véli, hogy külső kintlévőség-kezelő partner nélkül nehézségekbe ütközik a külföldi lejárt tartozások behajtása.
