
Háromszázból végül egy marad csak
Nem, ez nem Spárta – habár a megfelelő munkaerő megtalálása a jelek szerint majdnem olyan kemény, és embert próbáló feladat, mint a katonaélet az ókori városállamban. A legfrissebb felmérés szerint ugyanis mintegy 300 jelölt szükséges ma egy sikeres munkavállalóhoz – és már az interneten sem könnyű (megfelelő) munkatársat találni.
Kevés a jelentkező, hosszú ideig tart a toborzás, a jó jelöltek felszívódtak – ez a Social Talent friss kutatásának egyik nagy tanulsága. A másik pedig az, hogy a magyarországihoz hasonló kihívásokkal a világ számos országában szembesülni kénytelenek a munkáltatók. Akkor is, ha a munkaerő toborzással foglalkozó cégek legújabb módszerei ma már kivétel nélkül a digitális világ eszközeire épülnek.
A felmérés eredményeiről kiadott közlemény szerint jelentős változás zajlik a munkaerőpiacon, mert a vállalatok világszerte olyan szakembereket keresnek (és gyakran: olyan szaktudással), melyek korábban nem is léteztek. A munkatárs keresési idő megnövekedése már csak annál is furcsább, mert ma már szinte mindenki elérhető” – mondja Toldi Gábor, a munkaerő-toborzók képzésével foglalkozó Social Talent magyarországi partnere. Szerinte ma az a sikeres, aki közvetlenül el tudja érni és meg tudja szólítani azokat, akik ha nem is feltétlenül tekintik magukat aktív álláskeresőnek, de megfelelő üzenettel mégis fel lehet kelteni az érdeklődésüket és megmozdíthatóak.

Az írországi Social Talent közel hat éve ismerte fel a toborzási piac jelentős átalakulását. A startup ma már több mint 50 fős csapattal dolgozik, és eddig majd' 10.000, munkaerő toborzással foglalkozó szakembert képzett világszerte. A Social Talent tavaly lépett a magyar piacra, az első évben közel százan szerezték meg a „feketeöves” internetes toborzói minősítést (Black Belt in Internet Recruitment). Toldi Gábor tapasztalata az, hogy a magyarországi folyamatok szervesen illeszkednek a nemzetközi trendekbe. „Nő az átlagos keresési idő, egyre több jelöltet kell megtalálni ahhoz, hogy a végén valamelyikük sikeresen betöltse az állást, bizonyos szakmákban pedig a jelöltek felszívódtak. A képzett munkaerő hiánya szakmánként eltérő módon és mértékben, de mindenhol gondként jelentkezik” – véli a Social Talent partnere.
A Social Talent az Alexander Mann munkaerő toborzó céggel közösen nemzetközi kutatás keretében vizsgálta a keresési szokások változását. A mintegy ezer, toborzással foglalkozó szakember megkérdezésével végzett kutatás azt mutatja, hogy egyértelműen nő a közösségi média szerepe és a passzív jelöltek megszólításának fontossága. A megkérdezettek 37 százaléka a közösségi médiát tekinti a munkaerő keresés elsődleges terepének. A SnapChat és a YouTube mellett most a közvetlen üzenetküldési szolgáltatás, a „messaging” került felívelő szakaszba. Várhatóan azok találják meg legeredményesebben a jelölteket, akik le tudják csökkenteni az ún. keresési veszteséget, vagyis növelni tudják a sikeres megszólítások arányát.
Az ezer megkérdezett szakember szerint az első körben beazonosított jelöltek alig 28 százalékát keresik meg végül a cégek, közel háromnegyedük esetében nem az adott pozícióhoz illő jelölteket dobnak ki a kereső rendszerek. A megszólított 28 százaléknyi jelölt 72 százaléka viszont nem válaszol, vagyis újból csak alig negyedüknek van esélye a rövidített listára kerülésre. Közel 300 embert kell első körben beazonosítani és megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen egy sikeres jelölt, akit felvehet a vállalat. Mindez hatalmas felesleges erőfeszítést és többlet időt igényel a munkaerő toborzóktól.
„Egyre inkább jellemző, hogy a megkeresett potenciális munkavállalók a keresett szakmákban már nem is reagálnak egy-egy megkeresésre, akár a vállalat toborzójától, akár egy ügynökség „fejvadászától” is érkezzen az – jegyzi meg Toldi Gábor. „A cégeknek sokkal világosabban kell tudniuk megfogalmazni, kik is ők, mit képviselnek, milyen a személyiségük, és erre alapozva, pontosan mit is kínálnak, másrészt sokkal pontosabb, célzott keresést kell végezniük. Végeredményben tisztán kell látniuk, hogy kit és milyen üzenettel akarnak megszólítani és bevonni“ – vélte Toldi Gábor.
Változatlanul a közösségi média marad a jelöltek megtalálásának első számú terepe, különösen azok esetében, akik aktívan állást keresnek. Bár a fizetős állásoldalak a jövőben is fontos szerepet játszanak, a Social Talent kutatása szerint azonban a hirdetések jelentős része nincs a keresőmotorokra optimalizálva, vagyis rákeresésnél az adott álláslehetőséget a keresőprogramok nem dobják ki találatként. A szöveges hirdetések mellett gyorsan felívelő ágban van a videós álláshirdetések száma és erre itthon is egyre több jó példa van.
„Az új eszközöknek köszönhetően a jelöltekért vívott harc új platformokon folytatódik. Már rövidtávon is versenyelőnyre tehetnek szert azok a vállalatok, amelyek megértik ezt a változást, fejlesztik saját tudásukat, értik az új környezetet és így befolyásolni tudják a megváltozott jelöltek által vezérelt munkaerőpiaci trendeket” – mondta Toldi Gábor.