Még mindig nagy a titkolózás a cégfelvásárlások körül
Miközben Magyarországon is jelen van az a vállalkozói attitűd, ahol az alapító egy jó ötletre építve sikeres vállalkozást épít, felfuttatja, eladja és már keresi a következő nyertes ötletet – mégis sokan valamilyen kudarcként tekintenek a cégeladásra. Részben ez is az oka, hogy a céges tranzakciók többsége még mindig nem nyilvános.
Továbbra is az IT-szektorban történik a legtöbb cégfelvásárlás, illetve összeolvadás, legalábbis a nyilvános ügyletek számát tekintve – derül ki az EY elemzéséből, mely a 2010 és 2015 közötti M&A piaci tranzakciókat összesíti.
„Az elmúlt három évben folyamatosan
kiemelkedik az IT-szektor, rendre ebben az iparágban történik a legtöbb magyarországi tranzakció
– mondta a hvg.hu-nak Bányai András, az EY M&A menedzsere. Ez magyarázható a hagyományosan Magyarország mellett szóló érvekkel – elhelyezkedés, kompetencia és jó ár-érték arány, valamint a tény, hogy Kelet-Európa ezen a területen mára tudásközpontként működik.
Az EY hat éve elemzi folyamatosan a magyar M&A (összeolvadás és felvásárlás) piacot, az adatokat összesítve készítettek most egy, az elmúlt időszakot összefoglaló trendelemzést. Ebből az látható, hogy a világgazdaságot befolyásoló tényezők – akár pozitívak, akár negatívak – egy-másfél év elteltével mutathatóak ki a magyarországi tranzakciók számának változásában, ami pedig alapvetően a GDP változásának irányával együtt mozog.
A világgazdasági válságot, majd az eurókrízist követően így Magyarországon 2012 óta folyamatos növekedés figyelhető meg: 2012 és 2015 között a becsült piacméret hozzávetőlegesen 41 százalékkal emelkedett. A hat év alatt több mint 600 nyilvános cégfelvásárlás vagy összeolvadás történt Magyarországon.
A nyilvános tranzakciók döntő többsége 100 millió dollár alatti értékhatáron van.
Az elmúlt hat év legnagyobb üzlete a Borsodchem Zrt. felvásárlása volt,
a társaságot a kínai Wanhua-csoport szerezte meg 930 millió dollárért. A második legnagyobb tranzakció a Molhoz köthető, amikor 2014-ben megvette cseh Eni benzinkúthálózatot, 633 millió dollárért. A harmadik helyen pedig a Richter Gedeon beruházása áll, 2010-ben 442 millió dollárt fizetett a svájci PregLem gyógyszeripari vállalkozásért.
Az idei év egyik nagy üzlete a Ustream év eleji eladása volt. A magyar-amerikai startup céget az IBM vásárolta meg, bár pontos adatok nem ismertek, a becslések szerint 130-150 millió dollár közötti összegért.
A tranzakciók 60 százalékánál az eladó és a vevő is hazai társaság volt, 32 százaléknál a vevő külföldi és csak az esetek 8 százalékában fordult elő, hogy magyar cégek külföldön vásároltak. Az elmúlt öt évet tekintve nagyjából ugyanazok az országok – Egyesült Államok, Németország, Csehország, Nagy Britannia – a legaktívabb külföldi befektetők, persze a sorrend változó.
A magyar piac nagysága ugyan önmagában nem vonzó,
de egy tengerentúli cégnek jó kezdőlépés lehet egy magyarországi akvizíció az európai terjeszkedéshez. Ezen kívül a már említett kompetencia, vagyis a szaktudás lehet a legvonzóbb egy magyar cégben.
Hosszú távon nem változik jelentősen, az elmúlt évben ugyanakkor emelkedett azon akvizíciók aránya is, ahol nyilvánosságra hozták a tranzakció értékét. 2013-ban a tranzakciók 23 százalékánál volt nyilvános a felvásárlás értéke, míg tavaly ez már 48 százalék volt. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy
a felvásárlások és összeolvadások több mint felénél továbbra sem lehet tudni, hogy valójában mekkora pénzek mozogtak a háttérben.
Magyarországon is megfigyelhető az a vállalkozói attitűd, ahol az alapító egy jó ötletre építve sikeres vállalkozást épít, felfuttatja, eladja és már keresi a következő nyertes ötletet. Ez az USA-ban teljesen általános mechanizmus, itthon mégsem tekintenek minden esetben sikerként az eladásra. Dezse Margaret, az EY partnere szerint számos sikeres, nagyra nőtt vállalkozás van jelenleg a magyar piacon, amiket a rendszerváltáskor alapítottak, és az első számú vezető már kivonulna, a cég pedig önmagában nem tud továbblépni itthon. Számukra a további növekedés biztosításához lehet megoldás a megfelelő utód kijelölése mellett vagy helyett az akvizíció vagy éppen az eladás.
Gyakori, hogy egy tranzakciós folyamat eladói szándék helyett egy vevő jelentkezésével indul – ekkor tudatosul a tulajdonosokban, hogy az eladás egy reális alternatíva.
