Dr. Harald Schwager, a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF globális Igazgatóságának tagja szerint míg a Közel Keletnek még mindig az olcsó nyersanyag, Ázsiának az olcsó munkaerő jelenti a versenyelőnyt, addig Európának marad az „agy”. Ezt aztán „le kell fordítani a találmányok nyelvére, majd a kutatásokba történő befektetésekbe, majd a fejlesztések piacra vitelére”. Hogy miképp válhat egy találmányból működő innováció? Dr. Schwager szerint ez valódi kihívás, mert a jelenlegi jogi feltételek mellett sok ötletből nem lesz valós termék.

Dr. Marie Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ vezérigazgatója szerint ehhez működő üzleti modellre is szükség van, sok jó ötlet veszik el ennek hiánya miatt. Dr. Schwager úgy látja, hogy csak akkor fejlesztenek a cégek, ha biztosak befektetésük megtérülésében. Ezen a ponton kiemelkedő a politika és a szabályozás jelentősége.

Az agrokémiai szektorban akár 10 év is lehet, amíg egy molekulából termék lesz. Az utolsó 20 évben 100 millió euróról 200-250 millióra ment fel egy-egy új hatóanyag kifejlesztésének a költsége. Ekkora terhet ilyen hosszú távú kockázatok mellett csak akkor vállal egy cég, ha a szabályozói környezet támogató, és a jogalkotók nem csak a kockázatkerülésre helyezik a hangsúlyt. A helyzet azonban Európában olyannyira aggasztóvá vált, hogy amióta megszületett az új Növényvédelmi Törvény, azóta nem permetezett új hatóanyagot egyetlen farmer sem. A jogalkotói környezet jelenleg nem ad megfelelő hátteret mezőgazdasági és más fejlesztésekhez sem.

A jelenlegi európai jogszabályalkotás során ugyanis az innovációkból származó előnyök és lehetőségek nem jelennek meg egyenlő súllyal a mérleg serpenyőjében a veszélyek mellett. Ez a törekvés a Lisszaboni szerződésben foglalt úgynevezett „Precautionary Principle” (Elővigyázatossági Elv) megszületése óta érezhető – hangzott el a BASF dél kelet európai és budapesti központjának kezdeményezésére tartott Vállalkozói Fórumon.

Az önvezető autó ma nem sokáig jutna el Európában

A kockázatkerülés mellett gond az is, hogy a technológia fejlődésével nem mindig tud lépést tartani a jogalkotás, mind kontinentális, mind nemzetállami szinten. Hiába van már működő önvezető autó, Németországból nem jutnánk el vele Magyarországig, mert nincs határokon átívelően szabályozva, jogilag harmonizálva az önműködő járművek kérdése.

Az egyes országokban még kevésbé ismerik, de Brüsszelben egyre inkább a közbeszéd részévé válik az „Innovációs Alapelv”, amely mintegy 22 multinacionális cég vezetőjének közös kezdeményezése. Azt célozza, hogy minden új európai jogszabály megalkotása előtt mérlegeljék annak hatását az innovációra is. Az évente mintegy 30 milliárd eurót innovációba fektető és másfél millió munkatársat foglalkoztató cégek vezetői írták alá azt a Jean-Claude Junckernek címzett levelet is, amelyben a kockázatelkerülő jogszabályalkotásra és ennek innovációs képességre tett hatására hívták fel a figyelmet. Dr. Schwager szerint míg Brüsszelben egyre többen szimpatizálnak az Innovációs Alapelvvel, addig az egyes tagállamok szintjén ez még nem jellemző.

„Invented in Hungary”

Magyarország a GDP 1,4 százalékát fordítja K+F-re, amellyel az utolsók közé tartozunk az európai országok között, de ez a fejlettségünknek megfelelő szintet jelenti, a régióban csak Szlovénia és Csehország előz meg bennünket. Ésik Róbert, a HIPA elnöke előrevetítette, hogy 2017 januárjától a Befektetési Ügynökség új, projekt alapú pénzügyi támogatási rendszer bevezetését tervezi a K+ F fejlesztése érdekében, amely a korábbi vidéki szolgáltatóközpontok és magas hozzáadott értékű fejlesztések támogatási programjának szerves folytatása lesz.

Ha egy fejlesztés nem eredményez jelentős munkahelyteremtést, de technológia-intenzív, az eséllyel pályázhat. Ésik Róbert szerint jelenleg 147 befektetési projekt van a csőben, és a HIPA folyamatosan vizsgálja, hogy ezek közül melyek lehetnek a legalkalmasabbak a hazai gazdaságfejlesztési célok támogatására, amelyek közül az egyik legfontosabb a technológiai fejlesztési képesség.

Lepsényi István, gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár szerint ma a hazai 500 ezer KKV csak a GDP 50 százalékát állítja elő a munkaerő 70 százalékával. Ráadásul mindössze 7 ezer KKV-nál van valódi K+F tevékenység, így az államtitkár az oktatás fejlesztésére alapozott paradigmaváltást szorgalmaz. Így lesz csak a „Made in Hungary” kifejezésből „Invented in Hungary”.

Ehhez azonban munkaerőre is szükség lesz. A megszólaló vállalatvezetők mindegyike valós problémaként beszélt a munkaerőhiányról, ami ma már minden szinten jelentkezik. Mind fizikai munkaerőben, mind szakértőkben, mind középvezetőkben komoly hiány kezd kialakulni. A cégvezetők szerint a helyzet javításához megfelelően felvázolt karrierút, érdekes feladatok, vonzó munkáltatói márkák, és megfelelő házon belüli képzés szükséges. Most az lesz a nagy kihívás, hogy a munkaerőpiac európaivá válásával miképp tarthatók itthon a középvezetők. Az ő távozásuk végzetes lehet. Miképp az innováció hiánya is.

Dr. Schwager attól tart, hogy a multinacionális cégek a kockázatkerülő európai politikára úgy reagálnak majd, hogy Európából Ázsiába vagy az USA-ba telepítik K+F központjaikat. Ez azonban azt is jelenti, hogy odaáramlanak majd az agyak és a tőke Európa helyett. Ami sem a kontinensnek, sem Magyarországnak nem lenne előnyös. Így a vállalati szféra összefogására és határozott fellépésére van szükség nemzeti és európai szinten az Innovációs Alapelv gyakorlati érvényesítése érdekében.